A FAO pénteken adta ki legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci árainak változásáról.
A FAO legfrissebb előrejelzése szerint 2026-ban rekordszintű, 3023 millió tonnás globális gabonatermelés várható.
Egy-két évszázaddal ezelőtt még sokkal többféle gabonát termesztettek elődeink, de a választék az idők során egyre csökkent.
Ausztrália és az Egyesült Államok között éles verseny alakult ki a dél-koreai malmi búza piacán.
Az EU-ban és az USA-ban is felfelé kellett módosítani az előzetes termésbecsléseket.
A legújabb felülvizsgálat megerősíti, hogy 2025-ben rekordmagas globális gabonatermelésre várható.
A szakember szerint a szója a szemünk láttára írja át a hazai növénytermesztési szokásokat.
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 3 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával augusztus utolsó hetében.
8-10 nap múlva kezdődhet meg a hosszú tenyészidejű búzafajták aratása Magyarországon.
Kanadában egyre több gazda termeszt repce helyett tavaszi búzát, míg az Egyesült Államokban ez a növény van visszaesőben.
A magyar mezőgazdaság az utolsó pillanatban van ahhoz, hogy a technológiai és technikai fejlődés útjára lépjen.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
A 2024/25-ös globális gabona felhasználására vonatkozó előrejelzés 1,3 millió tonnával 2868 millió tonnára növekedett.
A kukoricát viselte meg leginkább a szárazság, de a búza mennyisége és minősége is elmaradt a várttól.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
A megdrágult növényi olajok enyhén megemelték a FAO élelmiszerár-indexét novemberben.
A legfrissebb előrejelzés szerint növekvő búzatermelés és átalakuló vetésszerkezet várható Ukrajnában jövőre.
Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
Dől az ukrán kukorica az EU-ba, ráadásul az amerikai termés is nagyobb számban jelent meg a piacon.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
