Változás jön a kenyér árában itthon: ez várhat a vásárlókra hamarosan
Hamarosan lehet, hogy tovább drágul a kenyér Magyarországon, azt viszont nem tudni, mennyivel.
Hamarosan lehet, hogy tovább drágul a kenyér Magyarországon, azt viszont nem tudni, mennyivel.
A FAO legfrissebb előrejelzése szerint 2851 millió tonna lesz az idén a globális gabonatermés.
A globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzések szerint a szemes termények időjárás okozta termeléscsökkenését a búza és a rizs várható termelésnövekedése ellensúlyozza.
A hektáronkénti hozamok és a terület alapján idén összesen csaknem 5 millió tonna búza termett, ami bőven fedezi a 3 millió tonna körüli éves hazai felhasználást.
Az őszi kalászosokat termesztő magyar gazdálkodók sikere nagyban múlhat a vetőmag megfelelő védelemmel való ellátásán.
A termelési nehézségek ellenére is rekord mennyiségű búzát fognak exportálni idén az oroszok.
Már most jóval több ukrán gabonát vásároltak az uniós tagállamok, mint tavaly ugyanekkor.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 35 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával március első hetében.
A világ kukoricatermelése a 2023/2024. évi szezonban rekordot érhet el a Nemzetközi Gabonatanács jelentése szerint.
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
2024-ben a száraz időjárás és az exportkorlátozások miatt a feszültté válhat a globális alapélelmiszer-kínálat.
Sem a növénytermesztők, sem a fogyasztók nem lehetnek túl boldogok az idei áremelkedések után.
Megtorpantak a nemzetközi élelmiszerárak októberben, mintegy 10,9%-kal múlta alul az egy évvel korábbi szintjét.
A mennyiséget és a minőséget tekintve is elmaradt a várttól az idei búzatermés Kalocsán és térségében.
Egyes magyar termesztők vesztesége meghaladja a 100 ezer forintot hektáronként a MOSZ szerint.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Heves esőzések pusztítják a kínai termést, az ország legnagyobb gabonatermelő tartománya is érintett.
Ha marad a jelenlegi száraz és meleg időjárás, akkor akár 20 százalékkal is csökkenhet idén az őszi gabonák hozama Ukrajnában.
Lépéskényszerben vannak a magyar búzatermelők, idén jóval kevesebbet kaphatnak a termésért, mint egy évvel korábban.
Európában a Pireneusi-félsziget kivételével kedvezőek a terméskilátások a Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.