Az elmúlt években az Európai Unió tagállamai közül Magyarország volt a második legdinamikusabban bővülő biopiac.
Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.
11 magyar kiállító kínálja a termékeit és szolgáltatásait Európa legnagyobb bio szakvásárán.
Március 5-től lehet beadni a minőségrendszerekhez történő csatlakozás támogatására irányuló pályázatokat.
A bioélelmiszerek ma már egyre kevésbé számítanak luxusterméknek, folyamatosan bővül a kiskereskedelmi beszerezhetőségük.
Változtatni kellene azon, hogy az itthon megtermelt biotermékek jelentős részét még mindig a külföldön értékesítjük.
Évek óta folyamatosan nő a biotermékek piaci részesedése Hollandiában, méghozzá minden termékkategóriában.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai és az uniós termelők körében is a biogazdálkodás.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
A német agrárminiszter célja, hogy a biogazdálkodás arányát 2030-ra 30%-ra tornásszák fel.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
Magyar biotermékek mutatkoztak be a nemzetközi piacon.
Részben a magyar termelők pótolhatják a hiányt a biotermékek piacán Európában.
Egyre népszerűbb Magyarországon az ökológiai gazdálkodás.
-20210420.jpg)
Felgyorsul a magyar ökológiai gazdálkodás.
Tényleg megéri biotermékeket fogyasztani?
A koronavírus se tudta megtörni a bioélelmiszerek iránti igényt Ausztriában.
Nemcsak a helyi, az idényjellegű termékeket is keresik a vásárlók.
Az USA sem vonhatja ki magát a trend alól
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
