A borexport tekintetében is elmúlt a magyarok dicsősége, már nem vagyunk a legjobbak között a világpiacon.
Az elmúlt években a világ 10-11. legnagyobb pezsgőgyártójává lépett elő Magyarország.
Az energiahatékonyság növelését és a logisztika fejlesztését vette célba a Grand Tokaj.
Egy forradalmian új gasztro-turisztikai attrakció van kialakulóban Tokaj-Hegyalján.
Határozottan emelkedett a Magyarországon megtermelt és értékesített borok ára az elmúlt időszakban.
A súlyos aszály ellenére a tavalyinál jobb eredményt várnak a németországi borászok.
Évről évre egyre nagyobb területen építik be a Balatont, aminek sokszor a szőlőültetvények isszák meg a levét.
A hatékonyságon és a megújuláson múlik a magyar bor jövője.
Az év első hónapjaiban több bort exportáltunk, mint egy éve.
Ennek nem fognak örülni a borfogyasztók.
A száraz, aszályos nyár rányomta a bélyegét a 2021-es bortermésre.
Pár nap múlva kezdődik a magyar borok első csúcstalálkozója.
A modernizálás a feltétele a szőlő-és borágazat fejlődésének.
Létrejöttek a korszerű szőlő- és bortermelés alapjai.
Megújuló támogatási és szabályozási környezet segíti a hazai borászatot.
Döntött a Magyar Bor Akadémia.
Sok magyar nem is tud róla, hol érdemes csúcsborokat vásárolni.
A mátrai boroknak ki kellene törniük az egri borok árnyékából.
Messze még az áttörés.
Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
