2023. február 5. vasárnap Ágota, Ingrid

Színt vallott a balatoni borász: lerántotta a leplet a magyar szőlőről

Veres Virág Cintia
A Balaton bizonyára a legtöbb magyar embernek igen kedves helyet foglal el a szívében, hiszen a „tengerünk”, az egyik legfőbb nyaralóhelyünk, számos kedves emlékünk fűződhet hozzá. A csodálatos, színes élővilága pedig szintén könnyen rabul ejtheti az embert - csak éppen úgy tűnik, hogy megfordulni látszik az a bizonyos kocka, hiszen mi, emberek ejtjük rabul az élővilágot. Vagy fogalmazhatnánk úgy is, hogy lassan, de egyre biztosabban kiirtjuk. Hogy mindez milyen hatással van a környezetre, a turizmusra, a borászatokra és magára a balatoni életre, lapunk egy csopaki borászat segítségével járt utána.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A Balatontól olyasmit várnak, amire nem felétlenül alkalmas

- mondta Jásdi István, a Jásdi Pincészet borászgazdája, aki 25 éve dolgozik a szakmában.

A csopaki szakember ezzel arra utalt, hogy a magyar tenger egyszerűen nem tudja a sokmillió ember igényeit kielégíteni, még úgy sem, hogy évről évre egyre több szállodát, házakat és egyéb épületeket építenek. Ez pedig nemcsak az élővilágra, de a szőlőültetvényekre, ezáltal a borászatokra is rossz hatással van, mivel a termőterület is csökken. Jásdi István, mint mondta, lényegesen kisebb területen szüretelnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Kiskapuk pedig mindig is léteznek és létezni fognak, így sok mindent megkerülve, megszerezhetőek az építési engedélyek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Vesztes időknek a Balaton lett a nyertese  

A Balaton a járvány és a háborús időknek is a nyerteseihez tartozik, hiszen sokan nem tudtak vagy éppen nem mertek utazni, ezért inkább belföldön, ezen belül is az egyedülálló tavunknál töltötték el a pihenőnapjaikat. Ez ugyanakkor nem járt azzal, hogy a borászatok is annyira fellendültek volna:

A mi tapasztalatunk az, hogy ugyan valóban többen voltak nyaralni a Balatonnál, de nem azok a tipikus borfogyasztók, esetleg törzsvendégek, akik vissza is járnak. A például Spanyolországban megszokott italokat, stílusokat keresték sokan, azt pedig a Balaton nem tudja visszaadni. Tehát elmondható, hogy összességében nem a minőségi turizmus növekedett.

EZ IS ÉRDEKELHET

Veszélyben az északi borászatok?

A Jásdi Pincészettől megtudtuk, hogy a Balaton déli partján fekvő szőlők a somogyi dombok felé, délre néznek. A klasszikus balatoni borok az északi parton , Badacsonyban, Szent György hegyen, Csopakon születtek. Ezek a klasszikus területek megfogyatkoztak.

A nád és a magyar tenger helyzete

Az építkezések sajnos több esetben nádkivágásokkal, a természetes élőhelyek pusztításával is együtt jár. Kérdés, hogy ez mennyire van hatással a szőlőültetvényekre? Az általunk megkérdezett borászgazda úgy gondolja, hogy a nádvágások a Balaton elrablásának egyik olyan folyamata, ami már körülbelül 150 évvel ezelőtt indult el a déli vasúthálózat építésekor. Akkoriban közel 3 métert is leengedtek a tóból, ez pedig már régen nem a természetes Balaton, erről manapság már irreális is beszélni. Ma már inkább a keletkezett kultúrtájat szeretnék megmenteni.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az építkezésekkel pedig továbbra is ezt a lerablást követik. Mindenki óriási környezetvédő, csak még az ő házukat hadd lehessen felhúzni utoljára

- vélekedett Jásdi István.

Hozzátette, hogy a szőlők is irreálisak lettek az árukat tekintve: egy hektár szőlő jó helyen körülbelül 15-20 millió forintot érhet, a környékükön (Csopak, északi part) viszont már 100-120 milliót - ezek az árak pedig kizárják azokat, akik ténylegesen ezzel szeretnének foglalkozni. De ha már itt tartunk:

Megéri ma a Balatonnál borokkal foglalkozni?

Az biztos, hogy mindegy, milyen szakmát választ az ember, nem lesz könnyű dolga, ha érvényesülni akar. A borászok esetében sincsen ez másként, mivel teljesen mindegy, hogy a nulláról kell kezdenie valakinek vagy éppen örökségből, megszállottság kell hozzá. Van, amit nem lehet pénzben megkeresni: ezt az életmódot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Milyen éveket tudhatnak maguk mögött a borászok?

A 2020-as év még jónak tekinthető, volt ugyan aszály, de elég csapadéktartalék volt a Balatonban és a talajban is. 2021 kifejezetten aszályos év volt, hasonlóan az ideihez, a szüret előtt azonban volt egy komolyabb eső, így a tavalyi évjárat borai igen jók lettek, ugyanakkor kevesebb lett a termés és a bogyók sem nőttek meg minden esetben a megfelelő méretre. A fogyasztók nem éreztek semmilyen hiányt, a borászok azonban érezték, hogy kevesebbet tudtak eladni. Idén pedig csak fokozódott a helyzet: súlyos aszály pusztít szinte mindenhol, emellett kőkemény áremelkedésekkel is szembe kell nézniük a gazdáknak. Az üvegek, a kapszulák és a munkaerő is drágult, arról nem beszélve, hogy mozgó árakat kapnak mindenhonnan, így nem lehet stabilan számolni sem. A megemelkedett rezsi és üzemanyagárak pedig még csak most jönnek, azokat egyelőre az árakba sem tudták beleépíteni.

Címlapkép forrása: MTI/Varga György

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?