Élelmiszer | 2022. december 9. 17:27
Megvan, ki az év bortermelője Magyarországon: mutatjuk
A Magyar Bor Akadémia 2022-ben Figula Mihályt választotta meg az év bortermelőjének.
2025. április 30. szerda Katalin, Kitti
A Magyar Bor Akadémia 2022-ben Figula Mihályt választotta meg az év bortermelőjének.
Feldman Zsolt: Érdemi segítség a szőlőtermelés számára a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv.
A mádi Szepsy pincészet mesterkurzust is tartott Firenzében.
Évről évre egyre nagyobb területen építik be a Balatont, aminek sokszor a szőlőültetvények isszák meg a levét.
A hatékonyságon és a megújuláson múlik a magyar bor jövője.
Ennek nem fognak örülni a borfogyasztók.
A modernizálás a feltétele a szőlő-és borágazat fejlődésének.
Megújuló támogatási és szabályozási környezet segíti a hazai borászatot.
Rendkívüli támogatásban részesültek a borászatok.
Ötven magyar bor mutatkozott be a Berlini Magyar Szüreten.
Döntött a Magyar Bor Akadémia.
A magasabb felvásárlási árakhoz a közös értékesítésen keresztül vezet az út.
Áremelés jön a Balatonnál: ennek nem fognak örülni a magyar családok.
Egyszeri, vissza nem térítendő, átmeneti támogatást igényelhetnek a bortermelők.
Ezeket érdemes tudni a borok 2021. évi krízislepárlási támogatásáról.
Ezek a szőlő- és bortermelés részletes szabályai.
Megdöbbentőek a számok.
Fertőtlenítő készülhet a megmaradt olasz borokból.
Ingyen indíthatnak webshopot a borászatok egy friss magyar megoldással.
Fontos, hogy a termesztők meg tudják védeni a minőségi magyar borokat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.