A TikTok-on népszerűvé vált "Dubai csokoládé" miatt nemzetközi pisztáciahiány alakult ki.
Egyes fajok esetén a tavaszi metszés felesleges munka, amivel még kárt is okozunk.
Magyarországon a dióbél importjának mennyisége 1168 tonnára, értéke 1,86 milliárd forintra nőtt 2024. január és november között.
Az Egyesült Államok és Chile kíméletlen versenyt diktál a jórészt családi gazdaságokból álló termesztőkörzet számára.
A Kínába irányuló export mennyisége 5%-kal csökkent az előző évhez képest, ötéves mélypontot érve el.
Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
Idén karácsonykor mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ha diós vagy mákos bejglit sütne valaki otthon.
Már most sem olcsó mulatság a dió, de a várakozások szerint a következő időszakban tovább emelkedhet az ára.
Piaci kereslet van a hazai jó minőségű dióra, az exportpiacokon azonban veszített jelentőségéből.
Úgy tűnik, hogy az idén megfelelő minőségű dióból nincs elegendő az országban ahhoz, hogy az igényeket a teljes szezonban fedezni lehessen.
Az erdőtüzek füstje a légkör magasabb rétegeiben szétterjedve tartósan, akár hónapokon át leárnyékolhatja a napfényt.
A talajtakarás aranyat érhet egy kertben, ugyanakkor bajt is csinálhatunk vele, ha nem figyelünk.
A magyar dió piaca 2006 és 2019 között meredeken felfelé ívelő pályán volt, ezután viszont megtorpant a kereslet.
Terített asztallal érkezett meg az ősz: a helyi szezonális élelmiszer egészséges és környezetbarát választás.
Az EU óriási vevőnek számít a dióféléket illetően, pedig a belső termelés sem kevés.
Habár 2020 óta folyamatosan nő a betakarított dió mennyisége Magyarországon, ezzel együtt az ára is jelentősen megemelkedett.
Van igény a hazai dió iránt, a sikeres termesztéshez azonban szemléletváltásra van szükség a hazai ültetvényeken.
Nagyméretű jégeső kísérte a viharokat keleten, helyenként tojás, mandarin nagyságú jég potyogott.
Március elején óriásit emelkedett a chilei importból származó Chandler dió ára a kisebb termés és az alacsony készletek tükrében.
A pekándió hazai körülmények között is remekül megél, ráadásul a fúrólégy sem bír vele.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.