Próbavásárlás során bizonyosodott be, hogy a Pilisi Parkerdő Zrt. nevével visszaélve akartak csalók tűzifát értékesíteni.
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
2000 és 2010 között a hazai fecskeállomány mintegy 62 százaléka tűnt el, szerencsére a csökkenés az elmúlt 13 évben nem folytatódott.
Komoly veszélybe kerülhetünk, ha ezekre nem figyelünk eléggé oda kirándulás közben.
Megkezdődött a fák kiszállítása hazánkban a Településfásítási Program őszi időszakában.
2023. július elsejétől hatályos az erdőtörvény módosítása, amely fontos változást hoz.
Zajlik az őzek násza, elkezdődött a szarvasbőgés, ilyenkor jóval aktívabbak az állatok.
Az Agrárminisztérium azt ígérte, hogy ha ismét lesz ilyen program, akkor arról tájékoztatni fogják a lakosságot.
A rezervátumi minősítést kapott törzsültetvényi erdőterületek nagysága az országban idén már 870 hektárra nőtt.
A legelő állatok hatalmas szerepet játszhatnak a pusztító tüzek megfékezésében is.
Tűzgyújtási tilalom van az alföldi térségben 2023. június 22-től több megyében is.
A kék fadongó, méretét és külsejét meghazudtolóan szelíd rovar, de nagyon nem szereti, ha megfogják.
Öt év alatt összesen 310 milliárd forintot fordítanak közvetlenül arra, hogy több erdőnk és jobb erdeink legyenek.
Tovább folytatódik a földértékesítési program, folytatódik a 10 hektárnál kisebb területű állami földek értékesítése is.
A kormányzat elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása, fenntartható használata mellett.
A fakészlet esetében több mint 225 millió köbméter élő faanyag található az állami erdőkben, amiből kicsit több mint 4 millió köbmétert termelnek ki évente.
Az ÖK kutatói azt vizsgálják, hogyan alakul át a zárt gazdasági erdők mikroklímája, ha különböző alakú és méretű lékeket vágnak benne.
Időhiány? Lakhelytől távoli nyaraló telke? Nem lehetetlen olyan kertet kialakítani, mely minimális gondozással is beéri.
Az utóbbi években a klímaváltozás miatt a szárazság és az erdőtüzek kéz a kézben járnak.
2022-ben az egész ország a bőrén érezte a klímaváltozás okozta rekord aszály következményeit.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.