Főleg Németországba kerül a magyar szilva.
A kormány növelné az erdővel és fával borított területeket.
A bakteriális készítmények lehetnek a jövő legfontosabb talajjavítói.
Továbbra is nehéz helyzetben a sertéstartók.
A szigorításra van szükség a származási országok pontos megjelölésével.
Közel 40 ezer hektárnyi új erdő és faültetvény telepítésére pályáztak a gazdák.
Az élő állat import is csökken.
Ösztönözni kell a mezőgazdasági termelőket a fenntarthatóbb működés érdekében.
Nemzetközi projekt indult a vadon élő beporzók védelmére.
Közel kétszer annyi káposztát importál Magyarország, mint amennyit exportál.
Változások jöhetnek a baromfiszektorban.
Magyar régiók is vannak az EU legnagyobb gabonatermelő területei között.
Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben.
Folyamatosan nő az ökológiai állattartás népszerűsége.
Még nem ért véget a lépvesszős madárfogás betiltásának ügye.
A fenntartható termelés a jövő kulcsa.
Cél, az agrárexport dinamizálása.
Tudásmegosztással a mezőgazdaság és az élelmiszer-gazdaság fejlesztéséért.
Az uniós műtrágya-importvámok eltörlését szorgalmazza a COPA-COGECA.
Nem fogyasztanak sokat a libából a magyarok.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
