A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai rendszeresen főznek magukra, túlnyomó többségük fogyaszt húst, a fehérje pedig központi szerepet tölt be az étrendjükben.
Nem csak a termést, de az agrárium utánpótlását és a családi gazdálkodói modellt is veszélyezteti az aszály.
Hátrányos helyzetű gyerekek termelnek élelmiszert, többen közülük gazdák akarnak lenni a jövőben.
A magyarok közel háromnegyede elismeri, hogy akár az életmódján is változtatnia kell majd.
Tíz éves lett a világ borászatát interaktív módon bemutató Cité du Vin - Bordeaux-ban járt az Agrárszektor.
A vidéki generációs megújulást sokan leegyszerűsítik a fiatal gazdák kérdésére, pedig a valóság ennél jóval összetettebb.
Változó ízléssel és súlyos növényvédelmi problémákkal küzd a magyar borágazat, de mi lehet a kiút?
Az Y és Z generáció kétharmada fogyaszt bort valamilyen gyakorisággal, miközben a magyar borokat jóval többen választanák a külföldieknél.
Egy négyfős háztartás esetében az élelmiszer-pazarlás éves szinten átlagosan 160 000 forint veszteséget jelent.
Korábban még egyetlen magyar egyetem sem került be saját szakterületének első száz helyezettje közé.
Bár javul a helyzet, továbbra sem tartozik a legjobban fizetett ágazatok közé a mezőgazdaság.
A fiatalok már egy olyan világban nőnek fel, ahol az alkoholfogyasztás visszaszorulóban van, és az egészségtudatos életmód egyre meghatározóbb.
Életpályamodellt hirdetett, és az élelmiszeripar stratégiai szerepéről beszélt Lázár János Mezőhegyesen.
Hatást szeretnének elérni, az agrárium viszont sokuk szerint még mindig egy sáros, elavult szakma.
Az elmúlt években egyre gyakrabban kerül szóba, hogy a magyar mezőgazdaság egyik legsúlyosabb kihívása az ágazat elöregedése.
A DélKerTÉSZ fő exportpiacai a közép-kelet-európai régióban találhatók, miközben a hazai piacon is egyre népszerűbbek a termékeik.
Az EU CAP Network idén is elkészítette éves felmérését a generációváltás szempontjából kiemelkedő jelentőségű tényezőkről.
Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.
A szakemberek szerint egyre inkább az alternatív talajművelési megoldások felé fordulnak a magyar gazdák.
Különösen üdítő, hogy az új stratégia nagyobb figyelmet fordít az ökológiai gazdálkodásra.
Az aszály, az erős forint és a takarmányhelyzet romlása is szűkíti a gazdálkodók mozgásterét.
Ha azt szeretnénk, hogy a saját termésből még télen, sőt akár tavasszal is ehessünk, a megfelelő szedési idő és a tárolás is nagyon fontosak.
Nehéz lesz versenyben maradni, ha valaki nem veszi komolyan az ESG szempontokat.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
