Külföldön hódítana a magyar húsféle: mégse tud kijutni az országból
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
20 ezer forint is lehet egy kiló galambhús, és egyelőre úgy tűnik, nem tudja meghódítani külföldet, pedig vannak rá próbálkozások.
A magyar agrártörténet eddig kevéssé kutatott és hiányosan feltárt, de számos értéket hordozó szegmense a galambtenyésztés.
A világ élvonalában lévő magyar húsgalamb-ágazat az elmúlt 30 évben gyakorlatilag megszűnt.
Franciaországban és Olaszországban lenne igény a magyar galambhúsra, de addig, amíg nincsen itthon vágóhíd, ezeket az igényeket nem lehet kielégíteni.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Innovatív kutatások zajlanak a magyar házigalamb-tenyésztésben.
Nem is gondolnánk, mennyi lehetőséget rejtenek a galambok.
Idén is számíthatnak a támogatásra a magyar galambtenyésztők.
Több mint kétszáz galambbal végzett egy férfi Monoron.
Érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni.
Minőségi vöröshúst kaphatunk, minimális energiabefektetéssel.
Mert nagyot álmodni a dunaföldvári tenyésztő.

A magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése.
A helyi termékek önmagukban nem garantálják a sikert, a prémium árakat kevesen tudják megfizetni.
Ha a következő időszakban elegendő csapadék hullana, akkor akár egy közepes-jó kukoricatermésre is számíthatnának a magyar gazdák.
A helyesen megválasztott öntözési stratégia nemcsak a növények egészségét őrzi meg, hanem jelentős vízmegtakarítást is eredményezhet.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Azok a hibridek adnak valódi biztonságot, amelyek nem egyetlen tulajdonságban erősek, hanem komplex stressztoleranciával támogatják a gazdálkodói döntést.