Facebook-oldalán közölte Varga Mihány pénzügyminiszter, hogy miről egyeztetett a Gazdasági Kabinet.
Az áprilisi fagy miatt 90-100%-os terméskiesés várható a kajsziültetvényekben az Alföldön.
A már kelésben lévő kukorica és napraforgó számára a legtöbb helyen kellő mennyiségű nedvesség áll rendelkezésre a gyors fejlődéshez.
Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az Európai Unió legnagyobb exportőre.
Idén is brutális károkat okoztak a tavaszi fagyok a hazai sárgabarack-ültetvényekben.
Durván letarolta a gyümölcsösöket a fagy a Bakony és az Északi-középhegység között.
Noha a csemetekertek a legtöbb esetben be vannak kerítve, még így is előfordulnak komoly károkat okozhatnak bennük a különböző vadfajok.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat tájékoztatása szerint súlyos károkat okoztak a gyümölcsösökben az éjszakai fagyok.
Próbára teszi az időjárás a gyümölcsösöket, a szántóföldi növényeket és a gazdák idegeit.
11 százalékkal drágult 2022-ben a termőföld hektáronkénti átlagára, és ezzel átlépte a 2 millió forintos újabb lélektani határt.
A gyümölcstermelők várakozásainak és terveinek is rendesen alávágott az idei évet nagymértékben meghatározó aszály.
Megállíthatatlanul drágulnak a termőföldek Magyarországon, a jelek szerint a közeljövőben nem várható az árak csökkenése.
Jóval nagyobb almatermést várnak az idén a franciák, mint amekkorára korábban számítottak.
Valamivel kisebb lehet az idei lengyel almatermés a várt rekordközeli mennyiségnél.
Van egy gyümölcs, ami olcsóbb lesz a magyar boltokban, a ipari feldolgozását illetően azonban vannak gondok.
A horvát idénymunkások helyett több ezer kilométerről érkeznek a melósok almát szedni Horvátországba.
Jelentősen csökkent az gyümölcstermesztést folytató gazdaságok száma Németországban.
Egyre nagyobb a dióültetvények és a bodzások területe Magyarországon, míg az almáé és az őszibaracké egyre fogy.
Mintegy 32 ezer hektárral bővült szántóterület Magyarországon a tavalyi évhez képest.
Ezeken a helyeken jóval a bolti ár alatt lehet hozzájutni a friss magyar almához.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.