Az Európai Bizottság 3 újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Borzag pálinka, a Sárréti kökénypálinka és a Szabolcsi alma.
gyümölcsök egy ideje elég borsos áron kaphatóak szezonjukban is, nincs ez máshogy a szőlővel sem.
Az utóbbi 12 hónapban az árak emelkedése miatt aggasztó mértékben csökkent a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása Olaszországban.
A termelőket és a teljes gyümölcságazatot aggasztja az uniós előírások és követelmények jelentős növekedése.
Ahogy a déli féltekén megkezdődik a csemegeszőlőszezon, a globális csemegeszőlő piac érdekes szezon elé néz.
Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert.
A chilei cseresznye és meggy ültetvények területe a 2022/23-as gazdasági évben 61 599 hektárt ért el.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Szabolcsi alma elnevezés felvételét az oltalom alatt álló eredetmegjelölések uniós nyilvántartásába.
Magyarországon is terjed a közösségi kertészkedés, ráadásul ma már várólisták vannak egy-egy ágyásra.
A klímaváltozás miatt virágzik a mangótermesztés Olaszországban: Szicíliában több mint ezer hektáron termesztik.
Az ajánlások szerint napi legalább 200-250 gramm gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek.
Almából és körtéből is a tavalyinál jóval kevesebb termés várható idén Svájcban az előrejelzések szerint.
Habár érdemes minél több zöldséget és gyümölcsöt enni, sok egészségesnek hitt étel hordozhat olyan kórokozókat, amikbe akár bele is halhatunk.
Rengeteg a bizonytalanság a lengyel és a német almatermés-prognózisokban, megállapíthatatlan, mi lesz.
Törökország továbbra is a világ tíz legnagyobb őszibarack és nektarin exportőre között van.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy uniós földrajzi árujelző oltalmat kapjon a Borzag pálinka.
Nagy István: a magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre.
Elindította dinnye fogyasztásösztönző kampányát az AMC, szeptember végéig tarthat a szezon.
A körte világpiaca idén érdekes tendenciákat mutat, amelyek részben egyes országokban tapasztalható termelés visszaesésének köszönhetőek.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
