Megsemmisítik a fogyasztható vaddisznóhúst Magyarországon
A sertéspestis miatt bizonyos területekről származó húsokat ártalmatlanítani kell.
A sertéspestis miatt bizonyos területekről származó húsokat ártalmatlanítani kell.
Dél-Korea törvényt fogadott el a kutyahús értékesítésének és fogyasztásának betiltásáról.
A hagyományosan nagy mennyiségben fogyasztott húsfélék mellett nem kéne messzire menjünk, ha valami rendhagyóbbat szeretnénk enni.
Az ételallergiások által leggyakrabban fogyasztott laktóz- és gluténmentes termékek és a marhahús is bekerül az online Árfigyelő rendszerbe.
Azok vannak némileg szerencsésebb helyzetben, akik a magyar vagy a szlovén határ közelében élnek.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Idén sem maradhat le a szilveszteri menüről az év vége sztárélelmiszere, a virsli.
Emlékezetes és rendkívül eseménydús volt a 2023-as év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig mindent megírt, ami csak számított.
Az áremelkedés ellen hozott intézkedések több bajt okoztak, mint amennyit megoldottak.
Norvégiában a közel egy millió hektár mezőgazdasági terület mintegy kétharmada legelő.
Jelentősen esett a marha-, de növekedett a baromfivágás az év első kilenc hónapjában.
Kelet- és Közép-Európa legnagyobb takarmányozási szimpóziumát rendezték meg november közepén, ahol 40 országból több mint 600 résztvevőt látott vendégül az Agrofeed Kft.
Innovatív kutatási módszerekre van szükség az ÖMKi szerint a jövőálló állattenyésztéshez.
Globálisan ugyan emelkedik a húsfogyasztás, de az Európai Unióban egy ideje stagnál, enyhén csökken.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Spanyolországban az élelmiszerek drágulása miatt átalakulóban van a fogyasztás szerkezete.
Az olasz parlament elsőként tiltotta be a mesterséges hús gyártását és kereskedelmét.
A hízott kacsamell kilója akár több mint 6 ezer forintba is kerülhet a magyar boltokban.
Az előrejelzések szerint 2050-re 60-70 százalékkal több húsra lenne szüksége az emberiségnek.
A kistermelői rendelet felülvizsgálata már régóta napirenden volt, hogy elősegítsék a kisméretű előállítók organikus fejlődését és növekedését.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.