A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki.
Sok vizes élőhely-rekonstrukció zajlott a Balatonnál, 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapota került megjavításra.
Még egy évvel meghosszabbodik a kötelezettségvállalási időszak az őshonos ex situ támogatás esetében.
A felelősségteljes állattenyésztés fontosságára hívja fel a figyelmet a Copa-Cogeca új ismeretterjesztő anyaga.
Létrejött a Fertőző állatbetegségek, antimikrobiális rezisztencia, állatorvosi közegészségügy és élelmiszerlánc-biztonság Nemzeti Laboratóriuma.
Először indított állatvédelmi posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.
Tényleg érdemes lenne visszahozni a lovakat a földekre?
Az aszálykárokról egyeztetett az államtitkár a biztosítókkal.
Haszonállatok húsában, tejében és vérében is találtak mikroműanyagot.
Voltak meglepetések a haszonállat-állomány alakulását illetően.
Van-e még Magyarországon a csigaágazat?
Egyedülálló génbanki fejlesztések valósultak meg Gödöllőn.
Az antibiotikum rezisztencia egyre kockázatosabb az emberekre és állatokra is.
Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.
Emberre is veszélyes vírust terjeszt a Hyalomma kullancs.
Bioaktív hatóanyagokban gazdag takarmányadalékot állítottak elő Debrecenben.
Megújult a mezőőrök és hegyőrök munkájának szabályozása.
Világszerte pusztulnak a ragadozó madarak.
Egyre rosszabb a helyzet, mi jöhet még?
A rendeletet már hatályos, de alkalmazni 2022. január 28-tól kell majd.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.