A jövőben a mezőgazdaságban működő cégeknek is fókuszba kell helyezniük a fenntarthatóságot, amikor finanszírozási kérdésekben döntenek.
A 2024-es év az ideinél nyugodtabb és kiszámíthatóbb lehet, ha teljesül két fontos várakozás.
Illés Zoltán úgy látja, legkorábban 2024 második felében lehet növekedés a hazai gépértékesítésben.
Augusztustól duplájára emelkedik a Széchenyi Kártya Beruházási Hiteltípusainak maximális összege.
Összesen 313 milliárd forintra emelték a KKV Forgóeszköz Hitelprogram keretösszegét.
Közös erővel lépnek fel a magyar halágazat erősítéséért és a halfogyasztás népszerűsítéséért.
Könnyebb lett a tanyák létesítése, de nem éri meg korábbi zártkertekből átminősíttetni ezeket.
A magyar gazdák inkább javítják, amit lehet, ami miatt felpörög az alkatrészpiac.
Számos pénzügyi vállalkozás húzhatja le végleg a rolót, ha nem érkeznek meg hamarosan a pénzek hozzájuk.
A következő időszakban a digitalizáció és a hatékonyságnövelés lesz az agrárium versenyképességének kulcsa.
A mezőgazdaságban is zajlik a pénzügyi digitalizáció, egyre több új szolgáltatás áll a gazdák rendelkezésére.
Leveszik a kis- és közepes vállalkozásokat a lélegeztetőgépről az állami hitelprogramok.
Az Magyar Nemzeti Bank engedélyezte az MKB Bank és a Takarékbank fúziójának végrehajtását.
Minden negyedik cég számol idén a Széchenyi Kártya Program hiteleivel Magyarországon.
Ezeknél a bankoknál lehet igényelni elsőként a Széchenyi Kártya Program hiteleit.
A jelenlegi helyzet miatt nincsen könnyű dolga annak, aki hitelhez szeretne jutni, sokan betonfalba ütköznek.
Eddig tartott az olcsó energia és az olcsó élelmiszerek kora, a jövőben mindenért magasabb árat kell majd fizetnünk.
Fontos, rengeteg magyar vállalkozást érintő bejelentéseket tett Gulyás Gergely és Nagy Márton a szombati kormányinfón.
Elképesztő mértékben, majdnem 1000 milliárd forintra emelkedett az agrárium hitelállománya az első fél évben.
Az Agrárminisztérium üdvözli az MNB állásfoglalását az agrár hitelmoratórium kapcsán.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
Az Alföldön minden növény veszteséges volt idén, már a családi vagyont élik fel a termelők.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
Összehangoltabb és átgondoltabb uniós állategészségügyi szabályozást követelt a szaktárca államtitkára a Topigs Norsvin szakmai napján.
