Ijesztő, mekkora halat fogtak Magyarországon: láttál már ekkorát?
Új tórekord született a kisújszállási Téglagyári II-es tavon, a fogást hivatalosan is hitelesítették.
Új tórekord született a kisújszállási Téglagyári II-es tavon, a fogást hivatalosan is hitelesítették.
Rekordméretű, 260 centiméteres harcsát fogtak a Fehérvárcsurgói-víztározóban, rendkívül mostoha időjárási körülmények között.
A 22,4 kilogrammos kapitális példány nemcsak a helyszínen, de a közösségi médiában is nagy elismerést váltott ki.
A korábbi rekordharcsánál csaknem 10 centivel nagyobb halat fogtak a hosszú hétvégén, 106 kilót nyomott. Videón mutatjuk a hatalmas állatot.
Több mint egyméteres és közel 10 kilogrammos gigahalat fogott egy horgász Magyarországon.
A Somogy Vármegyei Főügyészség vesztegetés miatt vádat emelt egy halőrként is dolgozó halász ellen.
A halőrök 2, 2,5 és 6 kilogrammos pontyot találtak náluk és 409 ezer forint halvédelmi bírságot, valamint 67 hónap horgászattól való eltiltást szabtak ki.
Egyre drágább sport a horgászat, jelentősen megemelkedtek a horgászathoz köthető költségek Magyarországon.
Rapsicokat értek tetten a Hortobágyi Nemzeti Parkban, egyikük elfutott a helyszínről, de másnap önként jelentkezett.
Kavicsbányatavon végeztek rendkívüli ellenőrzést a halőrök október elején, rengeteg szabálytalanságot találtak.
Ez durva!
5 bottal harcsázott a horgász, amikor tetten érték.
Szinte a létező összes tiltásra magasról tett egy tiszafüredi orvhorgász.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.