Durva változások történtek: így alakultak az élelmiszerárak világszerte
A FAO élelmiszerár-index decemberben átlagosan 124,3 pontot ért el, ami 0,6%-kal alacsonyabb a novemberi értéknél.
A FAO élelmiszerár-index decemberben átlagosan 124,3 pontot ért el, ami 0,6%-kal alacsonyabb a novemberi értéknél.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kiadta legfrissebb jelentését az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatójáról.
A hét elején még kellemes, nyárias hőmérsékletek kényeztették az országot, ám nyugat felől fokozatosan lehűlt a levegő.
Az elmúlt negyedévben sem javult az agrárvállalkozások hangulata K&H kkv bizalmi index 2025 második negyedéves kutatási adatai szerint.
Az elmúlt egy hét csapadékhiányos időszaka nem kedvezett nyári kultúrnövényeink fejlődésének.
A kánikula a következő 8-10 nap során sem tér vissza Magyarországra, de a hőmérséklet folyamatosan emelkedni fog.
A beruházások tényleges végrehajtását előkészítő munka fűti a várakozásokat a magyar mezőgazdaságban.
Az évet vizsgálva a FAO élelmiszerár-index 122,0 pontos átlaggal zárt, ami 2,1%-kal alacsonyabb a 2023-as évi átlagnál.
Új adatok alapján elmondható, hogy a tengerek által elnyelt szén-dioxid mennyiségét eddig tévesen becsültük meg.
Az év hátralevő részében nem számíthatunk élelmiszer-inflációra, nem várható, hogy drágább lesz a karácsony, mint tavaly.
A szakértők szerint stabilizálódtak a magyar élelmiszer-gazdaság jövőre vonatkozó kilátásai.
Csökkenést jelez a FAO élelmiszerár-indexe több termék esetében is.
Optimisták az agrárvállalkozások.
Jelentős eltérést mutatnak a különböző agrárágazatok kilátásai.
A nyersanyagok drágulása még nem épült be teljesen az értékesítési árakba.
Most már a talaj egészségét is számba vehetik azok művelése során.
A FAO szerint mérséklődni fog a gabonafelhasználás, így lehet majd tartalékolni.
Tavaly decemberben 4%-kal, 2019-ben átlagosan 3,4%-kal nőttek az árak.
A rókák segíthetnek.
A gabona, a tej, a hús, az étolaj és a cukor ára is zuhant.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.