Minden tavaszi erdőtűz emberi mulasztás miatt keletkezik, óvatosnak kell lenni ebben az időszakban.
A védett területeken kitermelt fa döntő részét elégetjük, pedig volna lehetőség a rendszerszintű változásra.
Új, egységes környezeti lábnyom szabályrendszer indul a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A Mercosur-országokból - Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay - elsőként a montevideói parlament fogadta el a szükséges határozatot.
Évente világszerte mintegy 4 millió négyzetkilométernyi területet égetnek fel erdő- és bozóttüzek.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul a mikroszennyezőkre, köztük a hormonhatású anyagokra.
A klímaváltozás kockázatai nem külön-külön, hanem akár egyszerre is jelentkezhetnek.
Az ezredfordulót követően sajnos több mint 50%-kal csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól.
A betegség, amely már a Normafa környékén is felütötte a fejét, elsősorban a magas kőrist és a magyar kőrist támadja meg.
Széleskörű együttműködési megállapodást kötöttek a fogyasztók még hatékonyabb védelme érdekében.
Hétéves projekt indult, amelynek célja a Pannon régióban élő európai ürge részére egy „természetvédelmi biztonsági háló” megteremtése.
A brazil kávétermelő régiókban zajló erdőirtás miatt csökken a csapadékmennyiség és romlik a talaj minősége.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idei szavazásán a fáslegelő nyerte el az Év élőhelye címet 2026-ra.
Az Európai Unió bevezette a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítási mechanizmusát.
Egy összehasonlítás egyértelműen rámutat: nem minden tejtermék terheli egyformán a környezetet.
A több mint négy évtizede futó "Év madara" lakossági internetes szavazást most az énekes rigó nyerte.
A déli parton létesített kikötőkben tapasztalható téli halpusztulások mögött rendszerszintű probléma áll.
Nemzetközi kutatási pályázataival nyert el összesen mintegy 300 millió forint támogatást a győri Széchenyi István Egyetem.
A fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi állománya jelentős növekedést mutat, a párok száma már meghaladja a kétszázat.
100 millió forint értékben átfogó fejlesztés veszi kezdetét a Bükki Nemzeti Parknál.
A szakemberek szerint egyre inkább az alternatív talajművelési megoldások felé fordulnak a magyar gazdák.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
Különösen üdítő, hogy az új stratégia nagyobb figyelmet fordít az ökológiai gazdálkodásra.
Az aszály, az erős forint és a takarmányhelyzet romlása is szűkíti a gazdálkodók mozgásterét.
Ha azt szeretnénk, hogy a saját termésből még télen, sőt akár tavasszal is ehessünk, a megfelelő szedési idő és a tárolás is nagyon fontosak.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
