A vízimadarak és a sós, szikes tavak közötti kapcsolatot vizsgálták magyar kutatók Kazahsztánban.
A fenntarthatóságot szolgálja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Smart Farm Tangazdasága.
Magyarországnak a jelenleginél többet kellene tennie a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az ATK és az ÖK kutatói a hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívták fel a figyelmet.
Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Mezőgépgyártók Szövetségével.
Szinte minden fogyasztó számára fontos, hogy a kereskedelmi láncok polcain minél több magyar termékből tudjanak választani.
Szabadidős horgászok segítségét kérik a hazai vizek állapotának felméréséhez a kutatók.
Már több mint 1,2 millió vetőmagmintát őriznek a 15 éve létesült "ítéletnapi vetőmagbankban".
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Gyökeresen átalakítja a városiasodás az élőhelyeket magyar kutatók vizsgálata szerint.
Kutatási, oktatási, valamint a közös pályázati lehetőségek feltérképezésére irányuló, 5 éves stratégiai együttműködési megállapodást kötött a MATE és az UBM.
Több tízezer állatot kellett már lelőni a madárinfluenza miatt, ami egyelőre nem jelent az eddigieknél nagyobb kockázatot az ember számára, de a változó járványtani mintázata aggasztó.
Sokan arra számítanak Magyarországon, hogy a következő években tovább romlik majd az életszínvonaluk.
Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései.
Számos rovar populációja csökken, ami a terménymennyiségek csökkenésével jár - ez pedig az emberi egészségre is kihat.
Drasztikus időjárásváltozást jeleznek az elkövetkezendő évtizedekre az SZTE kutatói.
A beporzók pusztulásának számlájára írható az idő előtti halálozások egy százaléka a világon.
Horn Péter akadémikus kapta a Portfolio Csoport 2022-es Portfolio Agrárgazdaságért díját.
Most kiderül, hogyan változtak az állatpopulációk genetikai jellemzői a klímaváltozás hatására.
Mit tudhatunk meg Magyarország vízháztartásáról a Dráva menti kutak vizsgálatából?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.