Nem kedvez a levegő minőségének a száraz, gyengén szeles idő, több városban is megemelkedett a légszennyező anyagok koncentrációja.
Európa városlakóinak 94 százaléka még ma is az egészségére káros levegőt lélegez be.
Európa az 1980-as évek óta a globális átlagnál jóval gyorsabb ütemben melegszik.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
A Földről készült legújabb éghajlati jelentés szerint minden mutatóban rosszabb lett a helyzet.
A légkörben lebegő mikroműanyagok is hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez.
Számos, frissen megjelent független tudományos vizsgálat is ugyanarra a következtetésre jutott.
Egyre többfelé romlik a levegőminőség Magyarországon az Európa fölé telepedett anticiklon miatt.
Évente világszerte mintegy 4 millió négyzetkilométernyi területet égetnek fel erdő- és bozóttüzek.
A kutatók szerint gyorsabban melegszik a Föld, mint ahogy azt a modellek követni tudnák.
Habár sokat javult a levegőminőség Magyarországon az elmúlt napokban, akadnak még olyan térségek, ahol rossz a helyzet.
A fagyos, téli időjárás hatására hazánk nagy részén mindig elkezdenek feldúsulni a levegőben a légszennyező anyagok.
Tovább romlott a levegő minősége a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szombaton közzétett térképe szerint.
Az elmúlt napok nyugodtabb téli időjárása kedvező feltételeket biztosított a légszennyező anyagok feldúsulásához.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Az avarégetés sohasem tökéletes, hiszen tömörödött, komolyabb víztartalmú anyagról van szó, aminek az égése során rengeteg mérgező, rákkeltő anyag keletkezik.
Az elmúlt időszak nyugodt időjárása, valamint a jelentős légmozgás hiánya mind segíti a légszennyező anyagok feldúsulását a levegőben.
Csaknem 2,5 millió euró támogatásból csökkentenék a légszennyezést és a hőmérsékletet Békéscsabán és a romániai Nagyváradon.
Az célkitűzés szerint 2030-ig 30%-kal kellene csökkenteni a közlekedési zaj által krónikusan érintett emberek számát,de 2017 óta csak 2%-os csökkenés történt.
A kiszáradó vizes élőhelyek nemcsak a tájat formálják át, hanem azok élővilágának, így a rejtőzködő vízhez kötődő ragadozók túlélését is próbára teszik.
Meglepő különbség rajzolódik ki a magyarok között, lényegesen alacsonyabb a fiatalok fogyasztása.
Kenguruk, nagyméretű kígyók, teknősök és más egzotikus állatok is könnyen gazdára találhatnak az interneten, Európa-szerte.
A szélsőséges időjárási körülmények között egyre kevésbé elegendő, ha a gazdálkodók mindig csak a következő vetési időszakra koncentrálnak.
Több eszközzel is készülnek a szervezők az ágazat védelmében, minden résztvevő biztonságban lehet.
Nem kell többé bízni a hűtőrács mögé dugott műanyag sípokban.
