Nemcsak a hagyományos csokimikulásoknak és szaloncukroknak van nagy keletje, az újdonságok iránt is egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik.
A globális kakaóhiány, a tartós élelmiszer-infláció és a vásárlók megváltozott döntései egyszerre alakítják át a hazai édességipar működését.
A minőség és az ár alapján választanak a húsvéti édességek közül a magyar vásárlók.
Jelentősen visszaesett az édességfogyasztás Magyarországon, de az ágazatnak nem ez az egyetlen gondja.
Bár rengeteg ízben kapható, a magyarok körében még mindig a zselés szaloncukor a legkeresettebb.
Az édességgyártók szerint ezek a nassolnivalók lehetnek a következő időszak slágerei.
8 millió csokimikulást adnak el évente hazánkban, még mindig a tejcsokis a legangyobb kedvenc.
Igazi csokimikulás-nagyhatalom vagyunk.
Az ünnepi édességeket is elérte a drágulás.
Beindultak a hazai édességgyártók, ezek az idei év slágerei.
Rossz előjel, hogy megdrágultak az alapanyagok és a munkaerő költségei.
A szakértők szerint a tavalyinál több édesség fogy majd idén húsvétkor.
A tavalyinál nagyobb forgalmat várnak az édességgyártók.
Abban reménykednek, hogy a Mikulás sikeresebb lesz, mint a húsvéti nyuszi.
Komoly visszaesés várható a forgalomban húsvét előtt.
De azért a hagyományos édességek kedvelőinek sincs mitől tartaniuk.
A tejpiaci válság egyre mélyebbre taszítja a hazai állattartókat, sok gazdaság hónapok óta veszteséggel működik.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
