200 milliárdból fejleszthetnek a magyar gazdák: erre költhetik a pénzt
Kétszáz milliárd forint érhető el a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekhez.
Kétszáz milliárd forint érhető el a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekhez.
Törökország felajánlotta, hogy szívesen lenne a házigazdája egy ukrán-orosz béketalálkozónak.
Még az idén pont kerülhet a glifozát újbóli engedélyezésének kérdésére az Európai Unióban.
A 2022-es év első félévében is folytatódott a fejlesztési hullám a magyar mezőgazdaságban.
Erdők nélkül védtelenek vagyunk.
A magyar horgászok számíthatnak a kormány támogatására.
A NAK kér minden agráriumban tevékenykedőt, hogy segítse a tervezési munkát.
Bővítette a tanúsításait a Nébih vízélettani és ökotoxikológiai laboratóriuma.
Több mint 4 milliót kaphatnak az őstermelők, önerő nélkül.
Erre jobb lesz odafigyelni!
Új növényvédőszer hatóanyag adatbázis érhető el a Nébih honlapján.
Természetvédelmi célú erdőfejlesztések kezdődnek Budapesten.
A magyar gazdatársadalom válhat a következő évek nagy nyertesévé.
Felújítják az Igazságügyi Palotát és az Agrárminisztérium épületét.
Legalábbis egyelőre.
Megújítja a 6M traktorszériáját a vállalat.
Ne egy, hanem több tagállam együttesen végezze az értékelést.
Kötélhúzás az EU és Mexikó között.
Vélemények a glifozát uniós engedélyének meghosszabbításáról.
Öt évvel meghosszabbítják a glifozát engedélyét.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.