Nullához közelít annak az esélye, hogy mesterségesen előállított lenne a Magyarországon pusztító ragadós száj- és körömfájás vírus.
A vírus örökítőanyagának módosítása és a szándékos behurcolás is terrortámadásnak minősülne.
Vörös vércsék számára telepítettek speciális költőládákat a Rákos-patak partjára.
A Velencei-tó vízpótlására természetes és mesterséges megoldásokat vizsgálnak, köztük a tisztított szennyvíz bevezetését is.
A mezőgazdaságban alkalmaz mesterséges intelligenciát egy izraeli cég, amely folyamatos visszajelzést biztosít a növények állapotáról.
Dr. Vona Viktóriával és Prof. Dr. Milics Gáborral beszélgettünk a digitális átállásról, a talajról és az agrárképzésről
A konferencia az agrárinnovációt és digitalizációt hangsúlyozta, kiemelve a különböző technológiák szerepét.
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Egyre nagyobb teret hódíthat magának a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban is.
A szakemberek újabb ivadékbölcsők létesítésére készülnek Győr-Moson-Sopron vármegyében.
Komoly változások jöhetnek a jövőben a füstaromákat tartalmazó élelmiszerek esetében.
Hosszú távon környezetünk megóvása és a fenntarthatóság növelése érdekében a biomegoldások jelenthetnek megoldás.
Az Ezért kincs az agráradat sorozatban ebben az évben a nőké a főszerep, az idei részekben velük beszélgetünk az agrár-digitalizációs témákról.
800 ezer hektár adataiból tanulva hoz jó döntéseket a mesterséges intelligencia
A mesterséges intelligencia később még nagyon fontos lesz a mezőgazdaság számára, de fel kell rá készíteni a gazdatársadalmat.
Mi tehet a lakosság akkor, ha tavasszal a postaládájukba költöznek a széncinegék?
Az idei szezonban több mint 100 ponton helyeznek ki új fészektartókat, a legtöbbet Baranya, Tolna és Somogy megyében.
Jelentős szemléletváltásra lenne szükség a magyar gazdatársadalomban az új technológiák megfelelő kihasználásához.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.