A mezőgazdasági biztosításoknál még fontosabbá vált a korai szerződéskötés Magyarországon.
A cél az, hogy 2030-ra az öntözött területek nagysága megközelítse a 350 ezer hektárt.
A hatékony nitrogéngazdálkodás egészséges termést és magasabb hozamot eredményez.
A magyar mezőgazdaság úgy lehetne versenyképesebb, ha az itthon megtermelt alapanyagokat feldolgoznánk, és jóval rövidebb ellátási lánccal juttatnánk el a végfelhasználóhoz.
A hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet egészen 2027-ig.
Változott a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének részletes szabályairól szóló rendelet tagsági jogviszonnyal foglalkozó része.
A klímaváltozás miatt a változó csapadékviszonyok és a szárazságok Európa jelentős területén évről évre egyre nagyobb kihívást fognak jelenteni.
Március 19-én rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport az Agrárium Konferenciát.
Csádban található a Szubszaharai Afrika legnagyobb, 10 milliós egyedszámúra becsült teveállománya.
Húsz év alatt a konyhakertként művelt területek mérete 102 ezer hektárról 3,1 ezer hektárra csökkent hazánkban.
A legújabb jogszabály értelmében 2024. márciusától nő a munkavédelmi bírság maximális összege.
Kikéri a mezőgazdasági termelők és az élelmiszerláncban érintett cégek véleményét az Európai Bizottság.
Magyarország számos javaslatot fogalmazott meg a gazdák adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
A gazdák szerint az Európai Bizottság a hónap eleji tiltakozó akcióik ellenére sem hozott megfelelő intézkedéseket aggályaik eloszlatására.
Az elmúlt időszakban az agrárgazdaságot érő egyik leglényegesebb kihívás az inputárrobbanás és a magas inflációs környezet volt.
A mentális egészségi állapot komoly hatással lehet a mezőgazdasági termelékenységre.
A mezőgazdasági vásár kapui az incidens miatt egyelőre nem nyíltak meg a látogatók előtt.
A lengyel gazdák által létesített határzárról tartott Lvivben kihelyezett ülést az ukrán kormány, majd a lengyel határhoz utazott.
Az Európai Bizottság egyszerűsítené a gazdák kötelezettségeit és adminisztrációs terheit.
Új lehetőségeket nyithat hazánk számára a magyar-iráni mezőgazdasági együttműködési megállapodás.
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
