Óriási siker: nagyot mentek a magyar sajtok a 2024-es világversenyen
Összesen 19 érmet szereztek a magyar kézműves sajtkészítők az idei World Cheese Awards-on.
Összesen 19 érmet szereztek a magyar kézműves sajtkészítők az idei World Cheese Awards-on.
Nem akármilyen állattal tarol a magyar gazda: itthon és külföldön is sokan keresik
Átrajzolja a korábban ismert képet az a felfedezés, amit a régészek és a kutatók tettek.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács célkitűzése, hogy több magyar sajt kerüljön a hazai háztartásokba.
Az idén harmadik alkalommal indítja el a sajtbíra képzést a Magyar Sajtkészítők Egyesülete.
Egy skót sajt lehet a világ legbüdösebb tejterméke, mégis rengetegen rajonganak érte.
Az olaszországi tragédiát követően a tűzoltók 12 órán át kellett dolgozniuk az áldozat kiásásán.
Minden, ami a spot piacon, majd az EU piacán történik, az 2-3 hónapon belül törvényszerűen bekövetkezik nálunk is.
Mesterleveleket és elismeréseket adott át a NAK.
Pedig már az eredeti sajt se volt épp rózsaillatú.
A vászolyi Balaton sajt lett a nyertes.
Nem várt meglepetés!
Három kategóriában is magyar kiállító szerezte meg az első helyet.
Magyarország meghívást kapott egy rangos cseh fesztiválra.
A politikai, katonai helyzet megnehezítette a dolgukat.
Hat héten keresztül tart a sajtbíráló tanfolyam.
A vaddisznók tönkreteszik és beszennyezik a francia legelőket.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.