Rejtélyes fehér anyagok kerültek elő néhány 3 300-3 600 éves bronzkori múmia fejénél és nyakánál a Kína északnyugati részén fekvő Tarim-medencében. A kutatók úgy vélték, hogy ezek az anyagok valamilyen fermentált tejtermékek lehetnek, pontos típusukat viszont korábban nem tudták meghatározni. Az ősi DNS-ek elemzéséhez szükséges technológiai eszközök fejlődése azonban most lehetővé tette, hogy megválaszolják a nyitva maradt kérdéseket.

Itt az új sajt, ami letarolhatja a boltokat? Nem is hinnéd, miből készül

Tehenek nélkül létrehozott, tisztán növényi sajtot hozna létre egy izraeli start-up vállalkozás.

Kiderült, hogy a bronzkori sírból származó minták tehén- és kecsketejből készültek, sőt sikerült azonosítani a bennük lévő Pichia kudriavzevii élesztőgombákat és a Lactobacillus kefiranofaciens mikroorganizmusokat is. Ezzel pedig nyilvánvalóvá vált, hogy a rejtélyes fehér anyag valójában ősi kefirsajt maradványa lehet. Hazánkban ez a kifejezés kevéssé használatos, de kefirsajtról tulajdonképpen akkor beszélhetünk, ha a kefir leve teljesen kicsurog.

Újabb áremelés: úgy drágul egy alapélelmiszerünk, amilyet rég láttunk

A hazai felvásárlók a múlt hónapban a júliusinál 1,5 százalékkal többet, 166,73 forintot fizettek egy kilogramm nyers tejért.

Az új eredmények alapján a kutatók azt is visszakövették, hogy miként fejlődtek a fermentációért felelős mikróbák az emberi történelem során. Bár korábban azt feltételezték, hogy a kefir az Észak-Kaukázus hegyvidéki régiójából terjedt el Európába és más régiókba, most felfedeztek egy új terjedési útvonalat, amely Kína Hszincsiang tartományából Kelet-Ázsia belső területei felé vezetett. Emellett arra is fény derült, hogy a Lactobacillus kefiranofaciens az idők folyamán javította genetikai stabilitását és fermentációs képességét.