Az időjárás mellett a megfelelő fajtaválasztás is döntő befolyással van a csemegeszőlő globális piacára.
Moldova vámmentesen szállíthat árut Európa több országába - ez főleg a szőlő, az alma, a szilva és a cseresznye exportját érinti.
A Szent Vincét nem csak a magyar borosgazdák tartják nagyra, Franciaországban, Dél-Németországban és Ausztriában is tisztelik.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.
Sok növény esetében ez az időszak ideális a tavaszi virágzás előkészítéséhez, de vannak olyan fajok, amiket ilyenkor békén kell hagyni.
Némely gyümölcsfák körül nagy mennyiségben találkozhatunk gyökérsarjakkal, egy fa kivágása után pedig még több ilyen jelenik meg.
A csemegeszőlő termesztését kevéssé befolyásolják a klímaváltozás negatív hatásai.
Kevesebb mennyiséggel, de jó minőséggel kalkulálhatnak idén a bortermelők hazánkban.
Állami elismerést kapott a MATE Georgikon Campusán nemesített Georgikon 10EE szőlő alanyfajta.
Az új borjogi szabályok és agrártámogatások révén a borászoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megerősítsék pozíciójukat a nemzetközi piacon.
Könnyített feltételekkel részesülhetnek állami fajtaelismerésben a Kárpát-medencei szőlő tájfajták.
2024-től jelentősen egyszerűbbé válhat a Kárpát-medencei szőlőfajták állami elismerése.
Egészen kiváló évjárat lehet az idei a Veszprémi Érsekségi Pincészet főborásza szerint.
Október 16-tól indul az első őszi szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés Magyarországon.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Somogyban, a Villányi Borvidéken már augusztusban beindultak a kombájnok, a termelők mégis pesszimisták.
Ugrásszerűen megnőtt a sauvignon blanc népszerűsége Magyarországon, kiderült, mi az oka.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Nagy István: a magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre.
Nincs egyszerű dolga a szőlőtermesztőknek, és a szakemberek szerint idén sem lesz meg az álomhatár a termésmennyiségben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.