Így hoznák vissza a mára szinte teljesen eltűnt magyar gyümölcsöt: itt a terv
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek a hazai bogyós gyümölcstermesztésnek.
Vannak olyan kerti növények, amelyeket kifejezetten kedvelnek az emberre és állatra is veszélyes kullancsok.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Itt az ősz, némi odafigyeléssel az év ezen időszakában is bőséges lehet a termés a kertben.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
Új szemléletre és új technológiákra van szükség a kertészetekben Magyarországon.
Ültessünk olyan gyümölcsöket a kertekbe, melyek gyümölcseit csak ritkán, vagy drágán tudjuk megvenni.
Az ajánlások szerint napi legalább 200-250 gramm gyümölcsöt kellene ennie mindenkinek.
Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének.
Elkészült a pannóniai növényföldrajzi régió bennszülött növényeinek leltára egy évtized munkájának eredményeként.
Fontos rovarölő szer kapott szükséghelyzeti felhasználási engedélyt.
Az egészségtudatos táplálkozás megtalálta a bogyós gyümölcsöket.
A bogyós gyümölcsök árai összességében 10-15 százalékkal drágábbak, mint tavaly.
Ez sok gyümölcstermelőt érinthet.
Csak helyi termékeket árusítanak az üdülőváros piacán.
Kitekintés a málna, a szeder és a ribiszke világpiacára.
A hűtőházakkal egész évben magyar gyümölcsöt ehetünk.
2012-ben észlelték először, idén minden eddiginél korábban bukkant fel.
Nógrád megyében még vannak nagy bogyós ültetvények

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.