Az egészségügyi kártevők mellett sok ízeltlábú elszaporodhat az épületekben, ráadásul nem mindig egyszerű a védekezés ellenük.
„Változó klíma, alkalmazkodó talaj-és vízgazdálkodás!” címmel indít országos rendezvénysorozatot a NAK.
Összegyűjtöttük a 10 leggyakoribb bakit, amit még a profi növénytartók is gyakran elkövetnek.
Mára egyértelművé vált az, hogy a talajjal foglalkozni kell az eredményesség érdekében.
Habár csapadékra most nincs szükség, Magyarországon, a hideg jól jönne ahhoz, hogy a kórokozók és kártevők száma csökkenjen.
A megmaradt vetőmagok évekig történő tárolása nem mindig jó módszer, mert a csíraképességük ideje véges.
Jön a drónos gyomírtás és permetezés, valamint az öntözésirányító rendszer Magyarországon is.
A talajegészséggel kapcsolatos innovációs tevékenységet és a gazdálkodók közötti tudásmegosztást szolgálja a Soil-X-Change program.
A Corteva szakértője szerint így lehet a legjobban felkészülni a 2024-es vetési szezonra.
A szennyvíz a szigeteletlen aknán keresztül beszivároghat a talajba és azon keresztül eljuthat a növénybe is.
Hazánkban egyelőre csupán ötezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást.
Ahol hagyományos mezőgazdaság folyik, ott most új növényeket vagy technológiákat kell bevezetni.
Bizony ilyenkor a téli, hidegebb hónapokban is akad tennivaló bőven a kiskertekben.
Az engedély nélkül fúrt kutak is pusztává teszik a tájat Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója szerint.
Az élelmiszerárak rakétaként lőttek ki Magyarországon, ami miatt egyre többen vásároltak olcsóbb, gyengébb termékeket.
A mágnesezett öntözővíz elősegíti a növények növekedését és fejlődését, fokozza a hozamot, és javítja a termés minőségét is.
Az ökológiai gazdálkodás alapvető célkitűzése a talajegészség megőrzése, amelynek eléréséhez a biogazdák többféle jó gyakorlatot alkalmaznak.
A bő csapadék ellenére a vízügy a víz visszatartására és tartalékolására törekszik.
Egyre nagyobb érték a talaj nedvessége, amit meg kell őrizni, ameddig csak lehet.
Elengedhetetlenné vált az éghajlatbarát mezőgazdasági termelés, amiért komoly erőfeszítéseket kellene tenni.
Romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni a zöldség-gyümölcs ágazatban.
A legtöbb ember tudja, hogy a vadhús az egyik legtisztább és legegészségesebb fehérjeforrás, mégis kevesen fogyasztják rendszeresen.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárása és a kiszámíthatatlan piaci mozgások alapjaiban változtatták meg a szántóföldi növénytermesztés feltételeit.
A fordított áfa növelhetné a termelők versenyképességét Magyarországon a beruházások mellett.
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.
