Fenntarthatóság | 2025. március 26. 16:29
Gyuricza Csaba: az alkalmazkodás nem választás kérdése
A MATE rektora szerint négy területen kell előrelépni a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez.
2026. április 28. kedd Valéria
A MATE rektora szerint négy területen kell előrelépni a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez.
A talaj ökoszisztéma megfelelő kezelése, működtetése a talaj jövőbeni termékenységének, fenntarthatóságának az alapját jelenti
2024-ben az AGROmashEXPO keretein belül a Magyar Talajvédelmi Szövetség szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett.
A lignitporból kivont huminsavból készített talajkondicionálók talajba juttatásával elérhető a talajszerkezet és mikrobiológiai állapotának javulása.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Emberi vizelet lehetne a szintetikus műtrágyák alternatívája - a talajbaktériumok nem ellenkeznek.
Új eszközt vetnének be a kutatók a talajvédelem fellendítése érdekében, a tét óriási.
Egyre több mikroműanyag lepi el a szántóföldeket, ami súlyos fenyegetést jelent a világ élelmezésbiztonságára.
Szakmai kampány fókuszában a talaj, mint a terroir egy eleme és annak összetett hatása.
Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő a Bizottság, amelynek célja, hogy 2050-re az a talajok egészségesek legyenek az egész unió területén.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számít a lakosság véleményére a talajvédelmi kérdőívben.
Nem csak a termelőknek, a vállalatoknak is vállalniuk kellene a fenntarthatóság költségeit egy jelentés szerint.
Egyes számítások szerint évente 145 milliárd forintot köszönhetünk csak a gabonák termesztése esetén a mikorrhiza gombák jelenlétének a talajban.
A talaj egészsége egyre fontosabbá válik ahogy klímánk és emberi szükségleteink is változnak.
A kontinens termőterületeinek csaknem 60-70 százaléka nem egészséges, hazánkban a talajok 90 százaléka érintett az úgynevezett talajdegradációs folyamatokban áll.
Hazánkban egyelőre csupán ötezer hektáron alkalmazzák az úgynevezett talajmegújító gazdálkodást.
A szakértők szerint a magyar mező- és erdőgazdasági területek felét veszélyezteti a talajromlás.
Megválasztották az év talaját: a megtisztelő címet herceghalmi mészlepedékes csernozjom nyerte el.
A talaj minőségének megóvása volt a téma Áder János új podcastjában, ahol az is elhangzott, hogy évente 10 millió hektár termőföld megy tönkre a világon.
Így pótolhatjuk a talajban alternatív módokon a növények számára létfontosságú nitrogént.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
