Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A mezőgazdasági szektorban igen szerteágazó a műanyagok felhasználása, hiszen a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt sokféle fóliára, zsákra, tálcára, flakonra és csőre van szükség. Mindezeket górcső alá véve globális léptékben évente körülbelül 12,5 millió tonna műanyagot használnak fel a termelés során, amiből a fóliasátrak 3,5 millió tonnát, a mulcsfóliák 2,5 millió tonnát, a különféle csövek, zsinórok és hálók 2,5 millió tonnát, a silófóliák pedig 1,4 millió tonnát tesznek ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) adatai szerint. A tartályok, edények, zsákok és tálcák szintén jelentős mennyiségben szükségesek a termeléshez, így a növényvédő szerekhez használt flakonokból például évente 0,3 millió tonna fogy a világon.
Más léptékben nézve mindez azt is jelenti, hogy a gazdák hektáronként éves szinten átlagosan 3500 kg fóliasátrat, 400 kg csepegtető szalagot és 180 kg talajtakaró fóliát használnak fel. Mivel a fóliák használata a terméshozamok javítása, a talajok vízfelhasználása és a gyomok elleni védelem szempontjából egyaránt előnyökkel jár, ez a mennyiség a szakértők szerint várhatóan még tovább növekszik majd.
A használatban lévő műanyagok az időjárási elemeknek való kitettség és az UV-sugárzás hatására folyamatosan aprózódnak, így a belőlük származó apró töredékek hamar a szántóföldekre, a talajokba kerülhetnek, megváltoztatva azok szerkezetét, tápanyagtartalmát és termelékenységét. Több műanyag eszköz ráadásul maximum 3-6 hónapig bírja a strapát, így az új anyagok beszerzésével folyamatosan újabb és újabb terhelés éri a földeket.
Ezt követően a mélyebb szintekre való lejutást nemcsak a lassabb bemosódás segíti, hanem az is, hogy a tartós aszályok révén mély repedések alakulnak ki a talajban, amik a darabkák számára egyfajta csúszdát jelentenek. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően a talajokban akár 4-23-szor több mikroműanyag is felhalmozódhat, mint a tengeri ökoszisztémában.
Az 5 mm-nél kisebb mikroműanyagok nemcsak az agráriumban közvetlenül felhasznált kellékek, segédeszközök révén kerülhetnek a szántóföldekre, hanem például az úthálózatok mentén szétszóródó gumiabroncs darabkákból is. Az abroncsok és az útburkolat közti súrlódás miatt ugyanis rengeteg apró részecske jut a levegőbe, melyek közül a nagyobb, durvább darabok az utak menti talajban halmozódnak fel. Ezek később a nagyobb esőzések alkalmával a talaj mélyebb rétegeibe is bemosódhatnak vagy az úttól távolabbra is eljuthatnak, míg a könnyebb részecskéket a szél szállíthatja tovább. Talán nem gondolnánk, de ez a forrás igen jelentős lehet: csak Németországban például évente 57 300-65 400 tonna mikroműanyag kerülhet így az út menti földekre, ami a kopásból származó részecskék 66-76%-a lehet.
Amilyen széles spektrumú a műanyagok felhasználása, olyan sokrétű a környezetben lévő mikroműanyagok bűnlajstroma is. Több kutatás bizonyította például, hogy a talajban felhalmozódó apró plasztikdarabkák életteret biztosítanak a kártevők és a kórokozó mikroorganizmusok számára, tovább súlyosbítva ezzel a növényvédelemben fennálló problémákat.
Emellett negatívan befolyásolják a talajok fizikai-kémiai tulajdonságait, a porozitást, a mikrobiális funkciókat és az enzimaktivitásokat, sőt akadályozzák a tápanyagok mobilitását és gátolhatják a gyökér növekedését is. A mikroműanyagok és a különböző adalékanyagok, környezeti szennyezők között ráadásul szinergikus, egymást erősítő hatások is felléphetnek, amelyekről egyelőre keveset lehet tudni.
Az elmúlt években riasztó gyakorisággal jelentek meg olyan tanulmányok is, amelyek a növény- és állatvilághoz kapcsolódóan igazolták a műanyagok káros hatásait. Ily módon bizonyítást nyert, hogy míg a nagyobb műanyagdarabok fizikai sérüléseket okozhatnak és akár a madárfészkek alapanyagai közé is bekerülhetnek, addig a kisebb darabkák és az 1 μm-nél kisebb nanoműanyagok akár a szövetekbe, sejtekbe is bejuthatnak. A legkisebb darabkákat többek között zöldségekben, búza és nyírfa gyökérszöveteiben és a talajlakó gerinctelenek szervezetében is kimutatták, sőt arra is fény derült, hogy a mikroműanyagok a tápláléklánc magasabb szintjeire is eljuthatnak. E hatások pontosabb megértése érdekében további kutatások szükségesek, ám mindeközben az is kiemelten fontos lenne, hogy a mezőgazdaságban visszaszoruljon az egyszer használatos műanyagok széleskörű felhasználása.