Ez a legtöbb konyhában ott lapul: kiderült, az egészségre is káros lehet

Ez a legtöbb konyhában ott lapul: kiderült, az egészségre is káros lehet

Szászi Zoltán
Miben van a legtöbb mikroműanyag a konyhában? Hogy kerülnek műanyag részecskék a termőföldbe? És mennyire súlyos a helyzet Magyarországon? A mikroműanyagok az utóbbi évek egyik felkapott témájává váltak, mivel bár ott vannak a környezetünkben, a hatásuk a természetre és főleg az emberi egészségre egyelőre nem nagyon ismert.

Tombola és értékes nyeremények az Agrárszektor 2025 konferencián!

Tombolával és értékes nyereményekkel várjuk az Agrárszektor konferencia résztvevőit az esemény 2. napjának végén! FŐNYEREMÉNY: Az AXIÁL Kft. felajánlásából a szerencsés nyertes egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD-rel lesz gazdagabb!

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! 

Mik a mikroműanyagok? Lényegében apró műanyag darabkák, amik a műanyagok bomlásából származnak. Bár a hétköznapi nyelvben kollektíven mikroműanyagnak, mikroplasztiknak hívjuk őket, tudományos terminológiában a nagyobb szemcsék a mikroműanyagok (amik 0,5 milliméternél kisebbek), míg az egészen apró, 100 nanométernél kisebb szemcsék nanoműanyagok. Egy nanométer 0.000001 milliméter, és a Wageningeni egyetem érzékletes összehasonlítása szerint „a nanoműanyagok ezerszer kisebbek, mint egy alga sejt”.

A mikroműanyagok már a spájzban vannak - Szóval vigyázzunk a konyhában!

A Euronews nemrég több tanulmány alapján lehozott egy listát azokról a konyhai eszközökről, amik a legnagyobb eséllyel visznek be mikroműanyagokat a szervezetünkbe. Nem meglepő módon a listát a műanyag vágódeszkák és ételhordók vezetik. A műanyag vágódeszkák 79,4 millió polipropilén mikrorészecskét juttathatnak évente a szervezetünkbe. Az adat forrásául szolgáló, Amerikai Kémiai Társulat (ACS) által kiadott tanulmány azonban megemlíti, hogy a fa vágódeszkák is bocsátanak ki mikrorészecskéket, sőt, akár többet is, mint amennyi mikroműanyagot egy műanyag vágódeszka kibocsát.

A műanyag ételhordók is mikromplasztikot ereszthetnek az ételünkbe a Euronews összefoglalója szerint, méghozzá akkor, amikor melegítik őket. Egy 2023-as tanulmány kiderítette, hogy a címke szerint mikróba rakható ételhordók is négyzetcentiméterenként 4 millió mikroműanyag részecskét bocsáthatnak ki, ezek ráadásul laborkörnyezetben vizsgálva, tenyésztett emberi vesesejtek 75 százalékát elpusztították. A műanyag étekhordók egészségre való hatását tehát vizsgálni lehetne, mindenesetre, talán addig is, jobb nem a dobozban megmelegíteni az ebédünket.

Ami jobban meglepő, hogy a papírpoharak és az előre csomagolt teásfilterek is egészségtelenek lehetnek. A papírpoharakkal, amit sokan fenntarthatónak tartanak, az a baj, hogy a papírt egy réteg szigeteléssel kell kibélelni, ezért a pohár anyaga igazából 10%-ban kemény polietilén (HDPE). Forró italokat gyakran árulnak ilyen poharakban is, elég csak a forralt borra, puncsra, teára gondolni, ami szinte kötelező a karácsonyi vásárokon. A papírpoharak nem csak a papírhulladék szétválogatását nehezítik meg, hanem meleg hatására vegyszerek szabadulhatnak fel belőle, mint például fluorid, klorid, szulfát ás nitrát. Így a fém kulacsok jobb és fenntarthatóbb választást jelenthetnek.

Ami viszont meglepően nem fenntartható, az a dobozolt teásfilter. Egy 2023-as tanulmány alapján a forró vízbe dobható teásfilterek közül rengeteg nem fenntartható polipropilénből készül, és még a papír filterek is olyan ragasztóval vannak lezárva, amiben műanyagok lehetnek, ezért egy csésze tea akár 3,1 milliárd nanoműanyag részecskét is tartalmazhat. Ezért itt is igaz, hogy fém teáskannát használva, vagy a tealeveleket fém szűrőbe téve kevesebb mikroműanyagnak vagyunk kitéve.

Ott vannak a sarki jégben, a vízben, a termőföldben

A mikroműanyagokat a világ minden részén ivóvízben, tengeri állatok testében, és még sarkköri jégtakaróban is megtalálták. Arról az utóbbi években már felreppentek hírek, hogy a műanyag palackokban mikroműanyag kerülhet az ivóvízbe, de egy idén januárban megjelent tanulmány szerint jóval több részecskéről lehet szó, mint azt korábban gondoltuk. A kutatók kiderítették, hogy egy liter műanyag palackos vízben átlagosan 110-370 ezer (átlagosan 240 ezer) műanyagrészecskét tartalmaznak, amiknek 90 százaléka nanoműanyag.

A BBC idén számolt be róla, hogy a műanyag részecskék még a termőföldet is megfertőzik. Az Egyesült Államokban a trágyázásra használt szennyvíziszap majdnem Magyarország területének megfelelő mennyiségű szántóföldet mérgezett meg mikroműanyaggal. Összesen 8,09 millió hektár, azaz majdnem 81 ezer négyzetkilométer termőföldet lepnek be ezek az anyagok Amerikában. Azonban a műanyag részecskéken kívül PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagok is kerültek a talajba a szennyvíziszappal, amiket a hétköznapokban örökéletű vegyületeknek hívnak, annyira nehéz és sok ideig tart a lebomlásuk.

A probléma Európában is jelen van azonban. Egy brit tanulmány megállapította, hogy az európai talajokba is bekerültek a mikroműanyagok a szennyvíziszap trágyázásra való újrahasznosításával. Ez 86-710 billió részecskét, azaz évente 31-42 ezer tonna, európai termőfödlekre kijutó műanyagot jelent. Hogy ennek milyen hatása lesz az emberi egészségre, még nehezen megjósolható. Mindenesetre, a növények gyökereiben úgy tűnik, jobban felgyűlik a mikroműanyag, szóval leveles zöldségekben, mint salátafélékben, kevesebb van belőle, mint például répában vagy retekben.

Magyarországi helyzet

A PFA vegyületek egy nemrég elvégzett kutatás szerint, aggasztó módon, a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Egészségvonal kormányzati portál tájékoztatása szerint, bár a felszíni vizek mikroműanyag-szennyezettségéről korlátozottak az eredmények, átlagban 60-80 részecske van egy köbméter felszíni vízben idehaza, ami relatíve alacsonynak tekinthető. Az NNGYK azt is hozzáteszi, hogy az ivóvízhelyzet idehaza kifejezetten jó, mivel a felszíni vizek kitettebbek a mikroműanyag-szennyeződésnek, de a magyarországi ivóvízellátás 95 százalékban felszín alatti vizekből származik.

Idehaza egyébként a szennyvíztisztító telepek jelentik az egyik legfontosabb védvonalat a mikroműanyag-szennyezéssel szemben, annak ellenére, hogy nem tervezték őket rendeltetésszerűen erre a funkcióra. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottságának április 3-ai ülésén derült ki, ahol a Eurofins Analytical Services Hungary Kft, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Pannon Egyetem kutatási eredményeit mutatták be.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?