Horvátországban jelentősen nőtt a búza és az árpa termelése 2025-ben, míg a kukorica és a cukorrépa termésmennyisége csökkent az előző évhez képest.
Túlkínálat miatt a környező országokban is alacsony árszint uralkodik, a napi szabadpiaci árak az aukciókon a termelési költségek felét sem fedezik.
A COPA-COGECA európai bortermelésre vonatkozó 2025. évi előrejelzései 145,5 millió hektoliterre tehetők.
Franciaországban a tavalyinál 1 százalékkal kisebb bortermelésre számítanak az idén
Az Asahi Group újraindította hat japán sörgyárának termelését a múlt heti kibertámadás után.
A 2025-ös csonthéjas gyümölcsszezont a legfontosabb globális régiókban ellentétes tendenciák jellemzik mind a termelés, mind az árképzés terén.
Míg a a zöldségtermesztés 2004-ben 2033 ezer tonnát tett ki, addig 2023-ra ez a szám már csak 1438 ezer tonna.
A pálmaolaj a globális növényiolaj-készlet felét adja, sok termékben használják, főként Indiában és a feltörekvő piacokon.
Merész, de némileg rizikós tervvel próbálják meg csökkenteni a dánok a kibocsátásukat.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,2 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.
Rekordmennyiségű hazai termesztésű zöldség került a boltláncokba Magyarországon.
A KSH becslései szerint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene.
Az előző évivel csaknem megegyező almatermés várható, az egyes régiók között jelentős különbségekkel.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
A dán mezőgazdasági termelés visszaesésével járhat az ágazat által kibocsátott szén-dioxidra kivetendő adó.
2023-ban mintegy 6,5 százalékkal bővült a mezőgazdasági kibocsátási értéke Magyarországon.
Szeptemberben 15,7 százalékkal csökkent a hazai húsfeldolgozás az egy évvel korábbihoz képest.
Az előrejelzések szerint a baracktermelés 401 000 tonnával 3,7 millióra emelkedik az EU-ban.
2022-ben több mint 65 millió euró értékben importáltak tejet Romániába a magyar cégek.
Megjelent a következő szezonra vonatkozó előrejelzés az északi félteke alma- és körtetermésére.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
