A Grupa Azoty ideiglenes felfüggesztésről döntött az iráni háború nyomán megugró földgázárak miatt.
Az ágazati szereplők kérésének megfelelően a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatásának fordulónapja a korábbi március 31-ről február 28-ra változik.
Horvátországban jelentősen nőtt a búza és az árpa termelése 2025-ben, míg a kukorica és a cukorrépa termésmennyisége csökkent az előző évhez képest.
Bár a mezőgazdaság egészének kibocsátása nőtt 2025-ben, a gyümölcstermesztésben komoly visszaesés volt megfigyelhető itthon.
Megjelentek az amerikai szántóföldi növénytermesztőket támogató program részletei.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
Túlkínálat miatt a környező országokban is alacsony árszint uralkodik, a napi szabadpiaci árak az aukciókon a termelési költségek felét sem fedezik.
A COPA-COGECA európai bortermelésre vonatkozó 2025. évi előrejelzései 145,5 millió hektoliterre tehetők.
Az Asahi Group újraindította hat japán sörgyárának termelését a múlt heti kibertámadás után.
Már elérhető az Agro Napló legújabb, szőlő-gyümölcs lapszáma, rengeteg fontos tudnivalóval.
Míg a a zöldségtermesztés 2004-ben 2033 ezer tonnát tett ki, addig 2023-ra ez a szám már csak 1438 ezer tonna.
A pálmaolaj a globális növényiolaj-készlet felét adja, sok termékben használják, főként Indiában és a feltörekvő piacokon.
Görögország legészakibb részén több napig tartó tüntetéssorozatba kezdtek a termelők.
Akár 30-40 százalékos árcsökkenés is bekövetkezhet a termelés növekedésének köszönhetően.
A KSH becslései szerint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában nőtt a termelés volumene.
Nem tartható fenn tovább a jelenlegi körülmények között az étkezésitojás-termelés a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint.
Hiába a termesztést ösztönző támogatás, nincs hasznuk a munkából a román zöldségtermesztőknek.
Spanyolországban idén is folytatódik a fokhagymaterület évek óta tartó zsugorodása.
Az előrejelzések szerint a baracktermelés 401 000 tonnával 3,7 millióra emelkedik az EU-ban.
A mesterséges intelligencia és a precíziós technológiák alkalmazása jelentősen csökkentheti a termelők költségeit.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
Drágább szenzorokkal is kísérleteznek, de kevés termék bírja el az ezzel járó plusz költségeket.
A prémium minőségű gyümölcs kilogrammonként 3000-4500 forintba kerülhet a kiskereskedelemben.
A felmérések szerint ugyanakkor az utóbbi időben a hazai és az európai erdőterületek is gyarapodtak.
Egyes hazai borvidékeken javulnak a szőlő érési feltételei, a szélsőséges időjárás és az aranyszínű sárgaság azonban egyre nagyobb kockázatot jelentenek.
A kullancsok jelenléte ma már nemcsak az erdőkben, hanem kertekben, parkokban és játszótereken is veszélyt jelenthet.
