A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még ha jó szándék vezérel is bennünket.
Egyre több gazdálkodó látja meg a lehetőséget a süőtöktermesztésben Magyarországon.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
Magyarországon is tízezrek faragnak tököt ezekben a napokban, a sokak által kritizált ünnep mára meghonosodott itthon.
Az extrém időjárás nem segítette a sütőtökkel foglalkozó gazdákat, de még így is kiváló minőségű hazai terményre lehet számítani.
A zöldségek többségének - amiket nap, mint nap fogyasztunk - bizonyos részeit megesszük, a többit kidobjuk, pedig nem kellene.
Jó hír, hogy ma már konyhakész állapotban, tisztítva, darabolva is megvásárolható a sütőtök.
Esetenként a kereskedők nem különítik el egyértelműen az ehető tökféléket a dísztököktől, figyeljünk, mit veszünk meg!
Nem vitás, hogy a sütőtök az utóbbi években az őszi és téli hónapok egyik slágerzöldsége lett.
A nyertes idén naponta tizenkétszer öntözte és a szokásosnál többször trágyázta a növényeit a jó eredményért.
Akik tököt is vetettek a kertjükbe, nekik ilyenkorra már gyakran annyi termésük van, hogy nem győzik szedni és enni.
A nyári tökfélék hazai termesztése eléggé visszaesett az utóbbi évtizedekben, az idei egységes kérelmek alapján kevesebb mint ezer hektáron termesztjük ezeket a zöldségféléket.
Egyre népszerűbb a magyarok körében a sütőtök, ősszel szinte minden újságban, magazinban van ilyen recept.
Mégsem krumpli a rekordméretű burgonyának hitt termés.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
