Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
A téli időszakban erodálódott, egy-két méret magas partfalak március-áprilisi függőlegesre faragásával bárki fészkelőhelyet biztosíthat a kolóniák számára.
Idén rengeteg kérész menekülhet meg, mivel végre fénysorompó került a Megyeri hídra is.
Folyamatosan növekszik a bölényállomány Európában, mostanra már több ezer ilyen állat kóborol a kontinensen.
Óvatosnak kell lenni a lomb- és rőzserakások megbolygatásánál, mert sünöket rejthetnek.
2026-ban komoly lépéseket tesz a rendőrség és a természetvédők a madármérgezések megelőzésére.
A francia hatóságok az ország farkasállománya közel egyötödének kilövését engedélyezték.
Titkos állatkertet számoltak fel Keszthelyen, védett állatokat, köztük gepárdra hasonlító macskafélét is tartottak.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
Nyomravezetői díjat ajánlottak a Tass térségében lelőtt kis kárókatonák ügyében.
Tengeliceket próbált egy albán férfi Magyarországra csempészni, de a hatóságok lekapcsolták.
A faj egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét adó üde, nedves rétek, hegyi kaszálók a csapadék hiánya következtében kiszáradnak.
A fokozottan védett kerecsensólyom magyarországi állománya jelentős növekedést mutat, a párok száma már meghaladja a kétszázat.
Védett madarakat fogott el és értékesített egy szolnoki férfi, óriási kárt csinált.
Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból megkezdődött Magyarország legértékesebb vízi csiga-élőhelyének fejlesztése.
Az Agrárminisztérium jelenleg is dolgozik a védett fajok listáját tartalmazó rendelet átfogó felülvizsgálatán.
Egyre több szürke farkast észlelnek Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ami komoly aggodalmat kelt a gazdák körében.
A védett madarak pusztulását a Clostridium perfringens baktérium, valamint orsó- és galandférgesség által kiváltott akut bélgyulladás okozta.
Jelentős területen fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Magyarországon.
A fehér akác gazdaságilag értékes és sokoldalúan hasznosítható, inváziós fajként jelentős természetvédelmi problémákat okoz.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
