Már nemcsak a hőség, hanem a vadak is komoly károkat okoznak a magyar gazdáknak, egyelőre nincs rá megoldás.
Romániában a túlszaporodott medveállomány olyan konfliktusokat idézett elő állat és ember között, amely nemritkán valamelyik fél életébe került.
Hét év után ismét farkast észleltek a magyar-osztrák határ közelében, Kőszegtől nem messze.
A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak.
Németország nyugati részén, Hessen tartományban kimutatták a vírust, ez az első megerősített eset a tartományban.
A megváltozott körülményeknek köszönhetően szinte már az év minden szakában találkozhatunk csíkos malacokat vezető kocákkal.
Számos incidens adódik a mezőgazdaságban dolgozó szakemberek és a vadászatra jogosultak között amiatt, mert nincsenek a megfelelő ismeretek birtokában.
Az út melletti szántóföldeken legelésző vadak látványa mindaddig szemet gyönyörködtető, ameddig nem tévednek a kocsi elé.
A tavasz beköszöntével a vadak is egyre aktívabbak, ami komoly veszélyt jelenthet mind az autós, mind az állat szempontjából.
Ha valaki elfektetett, magányosnak hitt gidával találkozik az erdőben, azt mindenképp békén kell hagyni.
A vadgazdálkodók és erdőgazdálkodók figyelmeztetéseinek ellenére továbbra is évről-évre egyre nagyobb gondot okoz az illegális agancsgyűjtés.
Becslések szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ebből csak alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok.
Két orvvadászt fogtak el Kisszékelyen, akik a gyanú szerint egy helyi tanyánál illegális szórót létesítettek.
2024. március 1-jétől módosulnak az afrikai sertéspestis mentesítési tervhez kapcsolódó, állami kártalanítási tételek.
Az úgynevezett babos disznók régebben gyakoribbak voltak, de még most is fel-felbukkannak a hazai állományban.
Az aranysakál populációnövekedése egyre több problémát okoz a vadgazdálkodók és az állattartók körében egyaránt.
2024 januárjában a Nébih ismét igazolta a veszettség vírust Szabolcs-Szatmár Bereg megyében.
A NAK saját behajtó céget alapít a vadkárok kifizetésére, a vadásztársaságok szerint jó részük ellehetetlenülhet a fizetési kötelezettség miatt.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén egy méhészetben megtalálták az ázsiai lódarázs méhekre vadászó egyedeit.
A vadbiológusok számítása szerint 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt évente Magyarországon.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül
