A kérdésre Heltai Miklós egyetemi tanár, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója, az MTA doktora válaszolt.
A szakértő szerint a legtöbb vadgázolás egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne Magyarországon.
Az ősz eleji párzási időszakban a legnagyobb a vadakkal ütközés veszélye Magyarországon.
Kezdődik az őzek párzási időszaka, ilyenkor jóformán bárhol felbukkanhatnak az országban.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
Egy új eszköz segíthet az autósoknak a komoly anyagi és egészségügyi károkat okozó vadgázolások megelőzésében.
Némelyik vadriasztó egyáltalán nem véd a gázolásoktól, erről minden autósnak tudnia kell.
Évente 7-8 ezer nagyvadat ütnek el Magyarországon, húsz év alatt csaknem megduplázódott a vadbelesetek száma.
Egyedülálló térkép készült a Balaton környéki és Veszprém megyei vadveszélyes utakról.
Augusztusban a megszokottnál több és az átlagosnál kiszámíthatatlanabbul viselkedő nagyvad bukkanhat fel az utakon.
Az agrárminiszter segítségét kérik balatoni önkormányzatok a nagyvadak és a varjak miatt.
Az őszi időszakban rendkívül sok vadállat téved ki az országutakra Magyarországon.
A vadászok érdekképviseletei szerint szerint téves információk jelentek meg a vadgázolásokkal kapcsolatos jogszabályváltozásokról a sajtóban.
A vadgázolások esetében nincsen érdemi változás a szabályozásban Magyarországon.
Az őszi hónapok során a közutakon közlekedőknek fel kell készülniük egy esetleges vadgázolásra is.
Változott a szabályozás, és 2023. július 1.-től szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél a hibás vadgázolás esetén.
A kárigények mértéke számos tényezőtől függ, így a néhány ezer forintos kárértéktől a több százezer forintos esetek is előfordulhatnak.
Javában tart az őzek párzási időszaka, nem árt odafigyelnie az autósoknak az utakon!
A mezőgazdaság jövője a talaj állapotának megőrzésén, a korszerű technológiák alkalmazásán és a megfelelő szakmai tudás átadásán egyaránt múlik.
Ha zöldségtermesztésről beszélünk, többnyire lágyszárú növényekre gondolunk, pedig számos fa és cserje szolgáltat ehető részeket.
Becslések szerint akár nyolcszázezer - egymillió hektárral is visszaeshet a szántóterület, ha a jelenlegi környezeti folyamatok tartósnak bizonyulnak.
A statisztikák szerint Magyarország éves fakitermelése az elmúlt 25 évben jellemzően 7 millió köbméter körül alakult.
Bár a magyar száraztészta-piac stabilnak mondható, a fogyasztói árakban azért elő tudnak fordulni komoly kilengések.
Precíziós szolgáltatások a színfalak mögött: A nyers adattól az értékes információig
Kevesebb talajművelés, mérsékelt vetőmagnorma és magas terméshozam a 25 cm sortávolságú Avatar direktvetőgéppel: az AXIÁL Kft.
