Petőházi Tamás: érdemben átalakulhat a vetésszerkezet idén
Az Alföldön többen kisebb kukorica- és nagyobb napraforgó-vetésterületben gondolkodnak.
Az Alföldön többen kisebb kukorica- és nagyobb napraforgó-vetésterületben gondolkodnak.
A MATE rektora szerint négy területen kell előrelépni a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez.
Több ponton is módosult az új agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázati felhívás.
Reneszánszát éli a céklafogyasztás hazánkban, az elmúlt években újra divatos lett itthon a zöldség.
A melléktermék bedolgozása megvalósulhat beforgatással vagy forgatás nélküli tárcsázással, de a zöldtrágyázás nem.
Nagy kihívást jelent megfelelő válaszokat adni az egyre súlyosbodó klímaválságra.
A legfrissebb előrejelzés szerint növekvő búzatermelés és átalakuló vetésszerkezet várható Ukrajnában jövőre.
Petőházi Tamás: újratervezés jön az agráriumban, amit eddig csináltunk, az nem folytatható tovább.
A szakember szerint nem biztos, hogy a magyar gazdáknak a jövőben is a kukoricatermesztésre kellene koncentrálniuk.
A zöldségek vetésének fő szezonja most tavasszal van, azonban magról szaporítani, azaz vetni egész nyáron, sőt ősszel is lehet.
Nem túl optimista a szántóföldi növénytermesztés idei kilátásait illetően az Év növénytermelője.
A termelési szerkezet több lábra állításának lehetősége többek között a szója, a cirok, a köles vagy a lucerna vetésszerkezetbe illesztése lehet.
Hiába a látszólag sok csapadék, még idén is jobb választás lett volna egyes területeken a cirok a kukoricánál.
Kedvező eredményekkel közelednek a befejezésükhöz az őszi szántóföldi vetési munkálatok.
Mintegy 32 ezer hektárral bővült szántóterület Magyarországon a tavalyi évhez képest.
Brüsszelben tanácskoztak az uniós agrárminiszterek.
Az állattenyésztők és a növénytermesztők is küzdenek.
A támogatások megszerzéséért szükséges bizonyos elvárások teljesítése.
Íme a siker titka.
Érdemes áttekinteni a vetésszerkezetet.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.