A világon összesen 27 országban termesztenek GM-növényeket, az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb a vetésterület.
Hidegbetörés sújtja az átázott európai gabonaföldeket, miközben az esőzések akadályozzák a vetést.
Sokan nem is gondolnák, de 2023-ban is az ország harmadik legjelentősebb zöldségféléje az édeskömény volt.
A globális felmelegedés 2023-ban is okozott károkat mind Magyarországon, mind a nagyvilágban.
Idén is kitartott a növénytermesztők rossz szériája, az év végén nem lehetnek elégedettek az ágazat szereplői.
Jövőre a tervezettnél kevesebb területen termeszthetnek növényeket a békési gazdák.
Komoly veszteségekre számíthatnak idén a szántóföldi növénytermesztők Ukrajnában.
Egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.
A mezőgazdasági minisztérium a tavalyinál alacsonyabb terméssel számol a kisebb vetésterület miatt.
A szakértők szerint a sárgarépa árában várható némi visszaesés ősszel, de a többi zöldségnél nem lesz ilyen.
Befejeződött az őszi árpa aratása, de az országos termésátlag elmaradt a várakozásoktól.
A bizakodó tavaszi várakozásokhoz képest rosszabbak az aratási adatok Európa-szerte.
Fennakadás nélkül zajlanak a nyári betakarítási munkálatok a földeken, az aratás közepén vagyunk.
A tavalyi évhez képest jócskán nőtt a szója vetésterülete, kérdés azonban, hogy bejönnek-e a termelők várakozásai.
Az elemzők szerint nem sokat változott az amerikai kukorica- és szójavetés területe a márciusi becsléshez képest, pénteken kiderül, kinek van igaza.
Kifejezetten biztató képet mutatnak a magyar napraforgó-állományok, csak ne lennének olyan alacsonyak a felvásárlási árak.
Ukrajna déli régiójában az őszi árpa betakarításával megkezdődött az aratás időszaka.
Több mint tizedével csökkent a kukorica termőterülete 2023-ban, ennek visszaszerzéséhez szükség lenne egy jó évre.
A tavalyi rendkívüli aszály hatására idén jelentősen lecsökkent a kukorica vetésterülete Magyarországon.
Egymillió hektár fölé nőtt az őszi búza vetésterülete Magyarországon, míg a kukoricáé jelentősen csökkent.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.