Bőven kellene még csapadék, hogy a kukoricatermelés elkerülhesse az újabb kudarcot, de sok múlik a hibrid kiválasztásán is.
2025-ben is számtalan nagy interjút készített az Agrárszektor és rengeteg neves szakemberekkel beszélgettünk.
A 2025-ös év komoly megpróbáltatásokat hozott a mezőgazdaság számára mind Magyarországon, mind világszerte.
Hullámvasúton a magyar szántóföldi növénytermesztés, egyre keményebb döntéseket kell meghozni a gazdáknak.
Kínában az előző kilenc évben rendre 650 millió tonna fölötti volt a gabonatermés, de 2024 előtt nem haladta meg a 700 millió tonnát.
A termelők gazdaságosan, a környezetet és az egészséget kímélő fajtákat termeszthetnek.
Hamarosan kiderül, hogy 300-400 ezer hektáron milyen növény kerül a kukorica helyére.
A korábbi évekhez képest szárazabb időjárásnak köszönhetően jól haladnak az európai gazdák.
A GDP alakulására jó hatással volt a szolgáltatási szektor bővülő teljesítménye, a pozitív tényezőket viszont ellensúlyozta a mezőgazdasági termelés visszaesése.
Az idei év tapasztalatai után jövőre várhatóan tovább fog csökkenni a kukorica vetésterülete Magyarországon.
Folyamatosan növekvő érdeklődés és kereslet övezi a cirkot, amely Európában és Magyarországon is komoly kitörési lehetőséggel kecsegtet.
Újra kell gondolni a növényvédelmi kezeléseket, de vannak már genetikai védelemmel bíró fajták is.
A szakember szerint a szója a szemünk láttára írja át a hazai növénytermesztési szokásokat.
A klímaváltozás hatásai, a gazdasági nyomás, a növényvédelmi hatóanyagok kivonásai együttesen alakítják át a növénytermesztés jövőjét.
Nem csak a klímaváltozás okoz problémákat a burgonyatermesztésben Magyarországon.
A kiadványból kiderül, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie az őszi káposztarepcét termesztőknek.
Az esőzések miatt lelassult a búza aratása Magyarországon, miközben a termés mennyisége elmarad a tavalyitól, minősége viszont kiemelkedő.
Az enyhébb napok alkalmasak a kerti munkálatokra, főleg az elmúlt hetek kánikulája után.
8-10 nap múlva kezdődhet meg a hosszú tenyészidejű búzafajták aratása Magyarországon.
Az RAGT Vas megyei képviselője szerint erőteljesen átalakul a vetésszerkezet Nyugat-Magyarországon is.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
