2025 szeptemberében Magyarország ad otthont az európai cirokkongresszusnak - a növény termesztése idehaza is egyre népszerűbb.
A repcetermelést egyik oldalról a biodízel- kereslet, másik oldalról a termelés egyre nehezebbé válása sújtja.
A tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent a gabona vetésterülete és az időjárás sem volt kedvező a térségben.
Továbbra is erős a magyar gazdák bizalma a napraforgóban, 2024 jó éve lehet a növénynek.
Az előző évhez képest több mint 25 százalékkal nőtt a szója magyarországi vetésterülete idén.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
A jelek szerint 2024-ben is folytatódott a kukorica vetésterületének csökkenése Magyarországon.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében.
Töprengéssel teli és nagyon elhúzódó kezdet jellemezte az idei fajtaválasztási szezont
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
Megtorpant a repce vetésterületének folyamatos zsugorodás, azt azonban még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés.
Oroszország több régiójában is szükségállapotot hirdettek az árvizek veszélye miatt.
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében.
Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is.
Az őszi munkákat az intenzív csapadékos periódusok nagymértékben befolyásolták itthon.
Nem túl optimista a szántóföldi növénytermesztés idei kilátásait illetően az Év növénytermelője.
Vajon lehet-e termelni Magyarországon 700 ezer hektáron jövedelmezően napraforgót?
Az ukrán szakminisztérium szerint az időjárás a 2024-es, több mint 4 millió hektárnyi őszibúza-vetésnek csak elenyésző hányadát károsította.
Ukrajnában ugyanakkora területet terveznek bevetni 2024 tavaszán, mint egy évvel korábban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.