Moldovában az üvegházakban termesztett zöldségek területe a 2004-es 86,6 hektárról 2023-ra 30,9 hektárra csökkent.
Az újabb fejlesztések támogatják a gazdálkodók adminisztrációs feladatainak gördülékeny ellátását.
A 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
Több búza és árpa termett hektáronként Tolnában, mint egy éve, igaz, a vetésterület csökkent.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
2025 szeptemberében Magyarország ad otthont az európai cirokkongresszusnak - a növény termesztése idehaza is egyre népszerűbb.
A repcetermelést egyik oldalról a biodízel- kereslet, másik oldalról a termelés egyre nehezebbé válása sújtja.
A tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent a gabona vetésterülete és az időjárás sem volt kedvező a térségben.
Továbbra is erős a magyar gazdák bizalma a napraforgóban, 2024 jó éve lehet a növénynek.
Az előző évhez képest több mint 25 százalékkal nőtt a szója magyarországi vetésterülete idén.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
A jelek szerint 2024-ben is folytatódott a kukorica vetésterületének csökkenése Magyarországon.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében.
Töprengéssel teli és nagyon elhúzódó kezdet jellemezte az idei fajtaválasztási szezont
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
Megtorpant a repce vetésterületének folyamatos zsugorodás, azt azonban még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés.
Oroszország több régiójában is szükségállapotot hirdettek az árvizek veszélye miatt.
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében.
Az EP elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék „a közel-keleti válság miatt megemelkedett műtrágyaárak” uniós gazdákra gyakorolt hatását.
Az idei év időjárása és a változó fogyasztói szokások komoly kihívások elé állították a sertéságazatot, a problémák hatása azonban igazán jövőre mutatkozhat meg.
Nemcsak a termés mennyiségét, hanem a zöldségek minőségét és a termesztés gazdaságosságát is súlyosan érinti az idei szélsőséges időjárás.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
