Ez a növény lehet 2024 nagy nyertese a magyar földeken?
A 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban.
A 2023-as 58 ezer hektárhoz képest mára megduplázódott a szója vetésterülete hazánkban.
Egyelőre megosztóak a vélemények a várható hazai hozamokról, de összességében a takarmánytermesztők és az állattartók pozitívan látják a jövőt.
Több búza és árpa termett hektáronként Tolnában, mint egy éve, igaz, a vetésterület csökkent.
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, a tavalyinál jobb termésátlagok születtek
2025 szeptemberében Magyarország ad otthont az európai cirokkongresszusnak - a növény termesztése idehaza is egyre népszerűbb.
A repcetermelést egyik oldalról a biodízel- kereslet, másik oldalról a termelés egyre nehezebbé válása sújtja.
A tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent a gabona vetésterülete és az időjárás sem volt kedvező a térségben.
Továbbra is erős a magyar gazdák bizalma a napraforgóban, 2024 jó éve lehet a növénynek.
Az előző évhez képest több mint 25 százalékkal nőtt a szója magyarországi vetésterülete idén.
2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
A jelek szerint 2024-ben is folytatódott a kukorica vetésterületének csökkenése Magyarországon.
Jelentősen nőtt a kukorica vetésterülete Franciaországban a tavaszi vetésre való áttérés miatt.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal alacsonyabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében.
Töprengéssel teli és nagyon elhúzódó kezdet jellemezte az idei fajtaválasztási szezont
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
Megtorpant a repce vetésterületének folyamatos zsugorodás, azt azonban még nem lehet tudni, milyen lesz az idei termés.
Oroszország több régiójában is szükségállapotot hirdettek az árvizek veszélye miatt.
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében.
Hazánkban a napraforgó szinte folyamatos növekedésben volt az elmúlt 20 évben és előfordult, hogy a terület már meghaladta a 700 ezer hektárt is.
Az őszi munkákat az intenzív csapadékos periódusok nagymértékben befolyásolták itthon.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.