A Magyar Haltani Társaság által szervezett 17. "Év hala" választáson a vágótok nyerte el a 2026-os címet a szavazatok 45,2 százalékával.
A Magyar Haltani Társaság ismét nyilvános szavazást hirdetett az Év hala cím elnyerésére.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A 2025-ös Év hala Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A Magyar Haltani Társaság (MHTT) ebben az évben is közönségszavazással kíván dönteni arról, hogy melyik halfajunk legyen jövőre az "Év hala".
Az idei közönségszavazás során magabiztos győzelem született, az első helyezett a voksok közel felét megkapta.
A lápi póc, a sügér és a selymes durbincs közül fogja valamelyik elnyerni az év hala címet jövőre.
Magabiztosan győzött a bodorka.
Már lehet szavazni a 2022-es Év halára.
Az angolna, a jászkeszeg és a fürge cselle versengenek a megtisztelő címért.
A német bucó csúnyán kikapott.
Három közül lehet választani
A balin nyerte a közönségszavazást.
A balin, a domolykó és a kövicsík közül lehet választani.
Ez a faj viselheti az "Év hala" címet 2017-ben.
December végéig lehet szavazni.
December 31-ig lehet szavazni.
A compó, a márna és a selymes durbincs lehet jövőre az "év hala".
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
