Növekszik a GVH hatásköre az agráriumban, miután a hivatal a versenytörvény módosítása nyomán szeptember elsejétől ismét eljárást indíthat a kartellgyanús mezőgazdasági piaci szereplők ellen - derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményéből. A hazai agrárszektorra az elmúlt években nem vonatkozott a kartelltilalom, ehelyett a GVH-nak - az agrártermékeket érintő szabálytalanságok miatt - az agrárminiszterhez kellett fordulnia, aki eldönthette, hogy a versenyjogi szabályok alkalmazhatók-e egy-egy kérdéses ügyben.

A híres "dinnye-kartell"

A GVH ugyanakkor az emlékezetes 2012-es "dinnye-kartell" óta a mezőgazdaságban nem kezdeményezett kartellejárást, mivel ennek megindítását a "miniszteri vétójog" miatt esélytelennek tartotta. Mint ismert, a hivatal három éve több kiskereskedelmi lánccal, valamint a Dinnyeszövetséggel és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanáccsal szemben indított vizsgálatot, miután a gyanú szerint e szervezetek megállapodtak a Magyarországon termelt görögdinnye beszerzési árairól és arról, hogy a külföldön termesztett görögdinnyét nem, vagy csak diszkriminatív áron forgalmazzák a hazai piacokon.

Mivel azonban azt a tanácskozást, amelyen a versenyjogi szempontból aggályos kijelentések elhangzottak, az agrárminisztérium hívta össze, a jogalkotók 2012-ben úgy döntöttek, hogy törvénymódosítást hajtanak végre. Ez a változtatás adott jelentős jogosítványokat az agrárminiszternek, aki akkor úgy is foglalt állást, hogy a dinnyepiaci szereplők közötti megállapodásra nem alkalmazhatók a versenyszabályok. Ezért a GVH kénytelen volt megszüntetni az akkori versenyfelügyeleti vizsgálatot.

Ez sem tetszett a bizottságnak

Az Európai Bizottság ugyanakkor időközben kifogásolt emelt a mostanáig hatályos törvény ellen, mivel a testület szerint a jogszabály nem volt összhangban az uniós versenyszabályokkal. A bizottság uniós kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, amelynek hatására a hazai jogalkotók módosították a versenytörvényt.

A szeptember elsejétől érvényes szabályozás szerint a kartelltilalom megsértése csak akkor mentesülhet a versenyjogi szankciók alól, ha a piaci szereplők közötti megállapodás kizárólag a magyar piacot érinti. Ha viszont a versenyjogsértés a tagállamok közötti kereskedelmet is befolyásolhatja, a GVH szabadon vizsgálódhat és alkalmazhatja az uniós versenyjogi szankciókat is. Így az érintett vállalkozásokra előző éves nettó árbevételük 10 százalékát is elérő kartellbírságot szabhat ki.

Vannak azért kivételek

Az új versenytörvényi előírások szerint ugyanakkor továbbra sem állapítható meg versenyjogsértés, ha a verseny torzítása, korlátozása vagy akadályozása a gazdaságilag indokolt jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és a jövedelem megszerzésétől az érintett piac szereplője nincs elzárva. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az agrárminiszter milyen esetekben jogosult a versenyhivatal eljárását "leállítani", de nem élhet ezzel a lehetőségével, ha az uniós versenyszabályok megsértése a tét - szögezi le közlemény.