Az elmúlt 10 évben a hűtő- és konzervipar kibocsátása csökkent, a hűtőipar éves termelési mennyisége 190-195 ezer tonnáról 165-170 ezer tonnára, a konzerviparé 450-500 ezerről 420-450 ezer tonnára mérséklődött 2005 és 2015 között - mondta Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke a parlament mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának az ágazat helyzetéről tartott ülésén.

Cseh László szerint a magyar hűtő- és konzervipar csak nehezen tudja teljesíteni a versenyszférában jelentkező követelményeket, tartani a lépést a versenytársakkal, többek között azért, mert jelentős a technológiai lemaradás. A feltételek hiánya miatt az iparág termékszerkezeti kényszerbe került, specializálódnia kellett, szűkítve a kínálatot. Példaként említette erre a csemegekukoricát, amely a rendszerváltás előtt 15 százalékot képviselt, míg most ez az arány 40 százalék körüli az előállításban.

Emellett az egyik legjelentősebb probléma a megfelelő alapanyag biztosítása a termeléshez. Az egyes évek közti hozamingadozás 25-30 százalék is lehet, ami piaci zavarokat okoz. A termelési volumen csökkenése önköltség-növekedést okoz, amit áremeléssel nem lehet kompenzálni. A klímaváltozás hatásaival szintén számolni kell az iparágban, öntözés nélkül nincs kertészeti termelés - mondta az elnök.

Az iparág jövőjét a nyersanyag-termelés színvonala határozza meg alapvetően, de emellett szükség van szakképzett munkaerőre is, ebből azonban egyre kisebb a kínálat. Biztosítani kell a versenyképes működés feltételeit is, az erőforrásokat ott kell biztosítani, ahol azok a leghatékonyabban hasznosulnak - mondta a szakember.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese az ülésen arról beszélt, hogy a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar fejlesztésére a Vidékfejlesztési Programban (VP) és a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló forrásokra lehet pályázni. A Vidékfejlesztési Programból a mezőgazdasági termelők, valamint a mikro és kis élelmiszeripari vállalkozások juthatnak forráshoz, míg a közepes cégek a GINOP-ból kaphatnak forrást. A nagy vállalatokat nemzeti források felhasználásával szeretné segíteni a kormány.

Farkas Sándor (Fidesz), az albizottság elnöke azt emelte ki, hogy a szaktárcának és a NAK-nak együttműködve kell segítenie a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás gondjainak megoldását. Ehhez pedig az albizottság, ha szükséges biztosítja a kereteket, azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a hűtő- és a konzervipar helyzetét.