A kis- és a közepes cégek kizárólag akkor lehetnek sikeresek, ha az ágazati átlagot meghaladó hozzáadott értékű terméket tudnak előállítani - húzta alá egy szakmai tanácskozáson Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke. Ezért fontos, hogy a mikro-, a kis- és a közepes vállalkozások támogatására rendelkezésre álló mintegy 300 milliárd forintot a hozzáadott érték növelésére fordítsák, és egyedi speciális termékeket állítsanak elő.

Az alelnök szerint a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növekedése már jelentkezik az exportban, például jelentős részt képviselnek benne a húsipari szárazáruk, amelyeket a külföldi piac hajlandó és meg is tud fizetni. Ugyanakkor e termékek belföldi értékesítése csökken, mert a magyar fogyasztó az olcsóbb termékeket keresi, így e területen a magyar élelmiszeriparnak versenyképességi gondjai vannak.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet ágazati tanulmánya több problémát is megemlít az élelmiszeriparral összefüggésben. Egyrészt az élelmiszergazdaság elsősorban a belső piacra termel, miközben a magyar fogyasztók a jövedelmükből csak keveset tudnak élelmiszerre költeni. Átlagosan évente 1000 eurót, ami alig több mint a fele az uniós 28-ak átlagának. Ennél kevesebbet csak Bulgáriában költenek élelmiszerre.

Újabb probléma, hogy az elmúlt két évtizedben nem sikerült az ágazat struktúráját a nemzetközi verseny követelményeihez igazítani. Az unióban Magyarországon a legalacsonyabb az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel és a hozzáadott érték. Az átlagos magyar élelmiszeripari vállalkozás nettó árbevétele 53 millió forint. Az ágazat éves nettó árbevétele most mintegy 3500 milliárd forint.