A hamisított, szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott méz térnyerése az EU belső piacán komoly probléma. A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták 20 százaléka hamisított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai méz-előállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen "méznek" nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű "mézeket" sokszor jó minőségű európai mézzel keverik és "EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke" jelöléssel látják el. Ez ellen próbál fellépni a NAK és az OMME közösen, és kéri az EU-t, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjen fel a külföldről beáramló hamis méz ellen - írja a NAK közleményében. 

Az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által jegyzett Méz-jelentés, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága ,komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében

A NAK és az OMME közös munkacsoportot hoz létre, amely rendszeresen áttekinti a teendőket, aktualitásokat. Az együttműködés keretében egy méhész-mobilapplikáció is készül a méhészek számára, amelyben a termékpálya minden szolgáltatást nyújtó szereplője elérhető lesz, például műlépesek, anyanevelők, mézfelvásárlók, asztalosok, méhegészségügyi felelősök, OMME megyei szaktanácsadók, üvegforgalmazók.

A méhek általi beporzástól a növényfajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ, illetve a méhészet szerepe kimagasló az ökológiai egyensúly fenntartásában. A jövőben magasabb szintre kell emelni a méhészet rangját és finanszírozását, fontos lenne, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be új, méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatás a méhészek számára.