A csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Érdemes arra is odafigyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat. A cefrébe soha ne adagoljunk élesztő-tápanyagként műtrágyát, mert abból - írja a laboratorium.hu.

Érdemes megvizsgáltatni a pálinkák metanoltartalmát is, ugyanis az akár az egészségre is ártalmas lehet. Míg az etil-alkohol szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely ugyan okozhat rosszullétet, fejfájást, addig a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez pedig méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat. A metilalkohol-tartalom csökkentése nem egyszerű feladat, mivel az erjedés során keletkező nem kívánatos komponens a lepárlás során csak kismértékben választható el az előpárlattal vagy az utópárlattal.

Egy friss kutatás során különböző gyümölcsfajok (alma, körte, meggy, kajszibarack és szilva) jellemző illékony komponenseit, vagyis összessen 75-80 darab vegyületet vizsgáltak, és megállapították, hogy a lepárlás folyamán az egyes komponensek jól csoportosíthatók az alapján, hogy az elő-, közép- és utópárlati szakaszban milyen mértékben dúsulnak. Ennek a trükkje a deflegmációban (a szeszpára részleges lehűtéssében) rejlik. A jó vilmoskörte pálinka készítésének legfontosabb feltételei a szüret megfelelő időpontja, az utóérlelés körülményei, a hibátlan cefre, a nem túl erőteljes deflegmáció a főzés közben, valamint a több, legalább két részletben történő főzés.